Oldal 83 [83]
A zsidó közösség és a lakosság 8I
a források kínálta konstrukciók lebontása. Mindez magyarázza,
hogy elsősorban a kvantitatív makro-, azaz az első megközelítést
tudjuk végigvinni. A későbbiekben mindenképpen szükség lesz el¬
mélyültebb elemzésre, a mikroszférába való behatolásra.
Az első vizsgálandó kérdés a zsidó közösség létszáma, összetétele
és növekedésének összetevői: a természetes szaporulat és a beván¬
dorlás. A zsidóság számát elsőként a speciális zsidóösszeírások fe¬
lől közelítjük meg.? Ezek részben rendészeti célból, részben pedig
adózási (türelmi adó) készültek.
Az első magyarországi zsidóösszeírás eredményeit Zala megye
1728-ban terjesztette fel a Helytartótanácsnak. Ez a jelentés Keszt¬
helyen 5 zsidó férfit (egyben családfőt) sorol fel. Mátyás (feleséges,
2 fiú, 1 leány, de családja Rohoncon él) vegyeskereskedő, bolt¬
ját 12 forintért bérli Bakó Farkastól. Szekere és négy lova van, ke¬
resztény kocsist tart. József (feleséges, 3 fiú, 5 leány, de családja neki
is Rohoncon él) hasonlóan Mátyáshoz vegyeskereskedésből él, és
ugyanannyi árendát fizet. János (feleséges, 1 fiú, családja Rohoncon)
és Izsák (feleséges, felesége Rohoncon), ők is vegyeskereskedéssel
foglalkoznak (a boltot Szűcs Pétertől bérlik 8 forintért), keresztény
szolgájuk és három lovuk van. Végül még egy János nevű (feleséges,
4 fiú, 2 leány Rohoncon, vegyeskereskedő, Marton Ferencnek fizet
a boltért 12 forintot), négy lova, szekere van, és keresztény kocsist
tart. A megyében 1728-ban Zalaszentgrót mellett Keszthelyen élt a
legtöbb zsidó, de ezek családja még nem költözött a férjekkel a vá¬
rosba. Az összeírás szerint nem specializálódott bolti kereskedelmet
folytattak.?
Az 1735-ben elrendelt összeírás közrendészeti célok mellett a
zsidók gazdasági tevékenységére és helyzetére nézve is fontos ada¬
tokat kért. Ekkor öt családot találtak a városban — Leb Mátyás, a
veje, Márkus Farkas, Szomell János, Moyses József és veje, Szarvas
János -, összesen 24 személyt. Valamennyien kereskednek (bőrrel,
posztóval, mézzel és más apróságokkal), lovat tartanak, boltot bé¬
2: "Az első országos zsidóösszeírások megjelentek a Magyar-Zsidö Okleveltär VII.
kötetében. Az összeírások keletkezésével foglalkozik Ember Győző bevezetője
(Ember Győző 1963) és a Zala megyei jelentések keletkezését és eredményeit
részletesen bemutatja Németh László 1994. A Zala megyei zsidóságra vonatkozó
adatokat Kapiller Imre és Németh László bocsátotta rendelkezésemre, azokat
egy tervezett forráskiadvány céljából gyűjtötték össze. Szakmai támogatásukat
és előzékenységüket itt köszönöm meg.
3 Magyar-Zsidó Oklevéltár VII. 1963:214. A jelentés szövegének magyar nyel¬
vű fordítását lásd Németh László 1994:21-22.