Oldal 81 [81]
OCR
A nemesi communitas és a nemesi jogú népesség 79 de az egyes kiemelkedések a legtöbbször elszigeteltek maradnak. Ha 1770 után vizsgáljuk a fiúgyermekek nemzedékeit (a legalább 14. életévüket megérő fiúkkal számolva) minden negyedik, harmadik fiú járt gimnáziumba, s trendszerű emelkedés nem figyelhető meg. A család társadalmi súlya a szolgabíróvá emelkedő Csák György, illetve a nemesi communitasban játszott szerepe révén az 1830-as évektől láthatóan megnőtt, s ez valószínűleg felerősítette a tisztviselői, értelmiségi középosztály felé való eredményes törekedést. Varga Szűcs Pál szűcsmester az 1750-es években költözik Keszthelyre, s mindenkor nemesként fizet taxát. Fia, József a gimnázium elvégzése után útbiztos lesz. Bándi Péter is a biztosságig emelkedik. Az iskolai végzettség uradalmi vagy községi hivatal betöltését is elősegíthette. Számos példát találunk erre is, de nem mondhatjuk, hogy az iparosok gyerekeinél nagyobb esélyt adott a nemesi pozíció, vagy hogy a nemesek nagyobb arányban tudtak ilyen irányú pályát választani. Ha a családokat, azok stratégiáját vizsgáljuk, akkor inkább arra a következtetésre jutunk, hogy a családi miliő, a mikrokörnyezet befolyásolhatta a tanulás révén való kiemelkedést. Számos nemes családban nyoma sincs az iskolázottságnak vagy kiemelkedésnek, és számos iparos- vagy gazdacsaládban is megfigyelhető az emelkedési stratégia. A nemesség természetesen az élet minden területén előnyt jelentett, de önmagában nem egyformán motiválta a családokat. Hogyan összegezhető az eredmény? A társadalmi rétegződést részben struktúraként, részben relációként értelmezve, a rendi választóvonal a nemesség és a nemtelenek között sokat veszít élességéből. Az egységes nemességen belül mindig élnek jogi különbségek, ezeket a szokásrendi csoportok elkülönülése felerősíti, vagyis helyenként a megyei tisztviselők, az értelmiségi csoportok élesebben válnak el, mint a mezőváros nem nemes, de hasonló foglalkozású csoportjai. A merev elkülönülést azonban számos ponton átvágják a családi, rokonsági kapcsolatok. Elemzésemben nem tartanám hatékonynak keszthelyi nemesi társadalomról beszélni, az nincs. Vannak nemesi rendies csoportok, ezek közül az egyik, a birtokos-tisztviselői csoport szokásrendi közösséget is hoz létre, de eltűnik a Festeticsek uralta városból. A nemesség többi csoportja, beleértve az uradalmi tisztviselőket, nem sajátosan nemesi közösséget alkot. A helybeli nemesek zöme beleolvad a mezővárosi társadalmi csoportokba.
