Oldal 81 [81]
A nemesi communitas és a nemesi jogú népesség 79
de az egyes kiemelkedések a legtöbbször elszigeteltek maradnak. Ha
1770 után vizsgáljuk a fiúgyermekek nemzedékeit (a legalább 14.
életévüket megérő fiúkkal számolva) minden negyedik, harmadik
fiú járt gimnáziumba, s trendszerű emelkedés nem figyelhető meg.
A család társadalmi súlya a szolgabíróvá emelkedő Csák György, il¬
letve a nemesi communitasban játszott szerepe révén az 1830-as évek¬
től láthatóan megnőtt, s ez valószínűleg felerősítette a tisztviselői,
értelmiségi középosztály felé való eredményes törekedést.
Varga Szűcs Pál szűcsmester az 1750-es években költözik Keszt¬
helyre, s mindenkor nemesként fizet taxát. Fia, József a gimnázium el¬
végzése után útbiztos lesz. Bándi Péter is a biztosságig emelkedik.
Az iskolai végzettség uradalmi vagy községi hivatal betöltését is
elősegíthette. Számos példát találunk erre is, de nem mondhatjuk,
hogy az iparosok gyerekeinél nagyobb esélyt adott a nemesi po¬
zíció, vagy hogy a nemesek nagyobb arányban tudtak ilyen irányú
pályát választani.
Ha a családokat, azok stratégiáját vizsgáljuk, akkor inkább arra
a következtetésre jutunk, hogy a családi miliő, a mikrokörnyezet
befolyásolhatta a tanulás révén való kiemelkedést. Számos nemes
családban nyoma sincs az iskolázottságnak vagy kiemelkedésnek, és
számos iparos- vagy gazdacsaládban is megfigyelhető az emelkedési
stratégia. A nemesség természetesen az élet minden területén előnyt
jelentett, de önmagában nem egyformán motiválta a családokat.
Hogyan összegezhető az eredmény? A társadalmi rétegződést rész¬
ben struktúraként, részben relációként értelmezve, a rendi választó¬
vonal a nemesség és a nemtelenek között sokat veszít élességéből. Az
egységes nemességen belül mindig élnek jogi különbségek, ezeket a
szokásrendi csoportok elkülönülése felerősíti, vagyis helyenként a
megyei tisztviselők, az értelmiségi csoportok élesebben válnak el,
mint a mezőváros nem nemes, de hasonló foglalkozású csoportjai.
A merev elkülönülést azonban számos ponton átvágják a családi, ro¬
konsági kapcsolatok.
Elemzésemben nem tartanám hatékonynak keszthelyi nemesi tár¬
sadalomról beszélni, az nincs. Vannak nemesi rendies csoportok,
ezek közül az egyik, a birtokos-tisztviselői csoport szokásrendi kö¬
zösséget is hoz létre, de eltűnik a Festeticsek uralta városból. A ne¬
messég többi csoportja, beleértve az uradalmi tisztviselőket, nem
sajátosan nemesi közösséget alkot. A helybeli nemesek zöme be¬
leolvad a mezővárosi társadalmi csoportokba.