Page 77 [77]
A nemesi communitas és a nemesi jogú népesség 75
A fennmaradt árverések és szerződések szerint a keszthelyi nemese¬
ket háromheti kocsmáztatás jövedelme illette meg. Ez karácsony es¬
téjével kezdődött, és 1842-ben például 269 forint 30 krajcár bevételt
eredményezett. (1841-ben a kiadások összege 343 forint 46 krajcár
volt.) További bevételt jelentett a kisbírói hivatal válsága fejében fi¬
zetett összeg. A bíró elszámolását a tanács hagyta jóvá. A 18. szá¬
zad végén a megyének fizetett taksát is a bíró szedte be.
A pénzügyek intézése mellett ugyancsak fontos tevékenység volt
az árvaügy. A nemességnek külön gyámja volt, majd pedig a járási
gyámszolgabíró foglalkozott a nemesi árvák ügyeivel. Az 1790-es
évekt6l a végrendeleteket a communitas tagjai írták alá tanúként,
és a hagyatéki eljárásnál is jelen voltak. A nemesi árvaügy kezelé¬
sét ebből a korszakból alig ismerjük, de a közösség nyilvánvalóan
nagy jelentőséget tulajdonított az örökösödés felügyeletének, a
vagyonbiztonság megteremtésének. A nemesi communitas fenn¬
maradt iratai között szinte kizárólag végrendeleteket és hagyatéki
elszámolásokat találni. A házeladások során kiadott , házleveleket?
is a communitas adta ki a nemesek esetében (ezeket néha a jegy¬
zőkönyvbe is bevezették).
Az örökös szerződés kapcsán számos feladat - s főleg a jogi kép¬
viselet — a közösségre hárult. Ekkoriban a kisnemesi közösség már
politikai szerepet is kapott, erről a jegyzőkönyv egy bejegyzése ta¬
núskodik. 1843-ban a keszthelyi nemesség elfogadta a háziadó fi¬
zetésének elvét, s elhatározta, hogy , e foló 843. aprilis hó 21-én
tartandó nagy gyűlésre az adó elfogadásának tervezése végette
Zlalalegerszegen szdmossak megjelenjiink”.
A communitas bíráskodási feladatokat is ellátott. Az 1840-es
évektől szóbeli bíróságot működtetett. Elsősorban kisebb adósági
követelések, veszekedések ügyét tárgyalhatta.
Nem tudjuk, milyen mértékben vett részt a nemesség a communitas
életében. Az uradalmi tisztek részvétele nem látható, a megyei tiszt¬
viselők közé felkerült helyi nemesek viszont láthatóan aktív sze¬
repet vittek. Az 1820-as évektől a Csák család jelentős szerepet
vállalt a nemesség ügyeiben. A nemes famíliák egy része nem vett
részt a vezetésben, mások viszont láthatóan folyamatosan ott vol¬
tak a tanácsban. Az 1830-as évektől számos kérdésben - személyes
konfliktusokat is beleértve — érezhető a nemesi communitas és a
mezőváros ellentéte. A korábbi kapcsolatokról és a viszony jellegéről
források híján szinte semmit sem tudunk.
A nemesi önkormányzat részben közigazgatási, adminisztratív te¬