Oldal 75 [75]
A nemesi communitas és a nemesi jogú népesség 73
ható meg. A nemesség felső szintjén rajzolható meg egy társadalmilag
zártabb, de éppen ezért térben exogám házasodási kör.
A vagyoni helyzetet az összeírások különbözősége miatt nemigen
tudjuk egybevetni a nem nemes mezővárosi lakosokéval, de ott, ahol
az összevetés mégis lehetséges, úgy tűnik, hogy a nagyobb vagyon
nem a nemesi státus folyománya, inkább a foglalkozási vagy tár¬
sadalmi csoporthoz tartozás velejárója.
A keszthelyi nemességben határozottan kirajzolódik egy törzsö¬
kös csoport: ezek részben már a 17. században, a 18. század elején
is itt éltek, esetleg keszthelyi polgárként kaptak nemességet. A né¬
pes Csák, Eöry család, a katonaként Horvátországból elszármazott
Vugovicsok tartoznak ide. A Nyers család 1717-ben kapott ne¬
meslevelet. A Giber család egyik ága nemesként szerepel a 17. szá¬
zadban, a keszthelyi Sziták az 1820-as években tudták csak el¬
ismertetni nemességüket.
A másik csoport a nemesi falvakból beköltözött kisnemes.
A keszthelyi uradalmat félkaréjban nemesi falvak veszik körül. In¬
nen - figyelembe véve ezek közelségét — kevés család költözött be.
Nemesvitáról származott be Töreky csizmadia. A Móricz család
Karakószörcsökről származik, Keszthelyre Tekenyéről költözött
be. Távolabbról, Rózsásszegről költözött be Egyed István varga.
A Redeyek Sümegröl jöttek, a szölöhegyen éltek kinn. A Talabér
család jellemző foglalkozása a molnármesterség, amely nagyarányú
térbeli mobilitással jár együtt; ők a 18. század végétől jelen vannak
Keszthelyen, főleg szőlőbirtokosként, de nem telepednek meg.
Kelcsecs Balázs Zágráb megyei bizonyságlevéllel igazolta 1828.
január 21-én nemességét. Pados Antal Vas megyéből származott, a
Sipos família 1795-ben települt át Vasból, a Szalay családok egyi¬
ke is innen érkezett. A beköltöző kisnemesek általában iparosok: a
már említett csizmadia, varga mellett említhetjük Hajgató takácsot,
Böröndy Farkast, Márkus fazekast. E beköltözők egyszerre integ¬
rálódnak szakmájukba (társadalmi kapcsolataikat is ez határozza
meg) s vállalnak szerepet a nemesi communitasban.
A 19. században a másik beköltöző csoport az uradalmi tisztvise¬
lőké. A központi birtokigazgatás élén álló tisztek, az értelmiségi szak¬
emberek között számos régi vagy újabb nemes található. Némelyikük
(például Mesterházy) régi patinás középbirtokos nemesi családból szár¬
mazik, de valós vagyoni helyzetüket nem ismerjük. Feltevésünk szerint
már elsősorban értelmiségi szaktudásuk révén érvényesülnek.
Megkülönböztetheti a nemességet mezővárosi plebejus társaitól