Oldal 72 [72]
OCR
70 A társadalmat megbatározó tényezők likon-ünnepségekre. A Festeticsek udvara itt marad, időnként nagy jelentőségre tesz szert, de egyre jobban elkülönül a várostól. A nemességen belül más szokásrendi csoport nem alakult ki, az elkülönülésnek a legtöbb területen nem alakult ki alapja. A nemesi lakosság politikai-igazgatási elkülönülése ellenére sem alkotott birtokosként külön testületet. A földesúrhoz való viszonyban nem tért el a nem nemes lakosoktól. Házaik után ugyanúgy cenzust fizettek és robottal tartoztak, mint társaik. Birtokaik szinte kizárólag dézsmás vagy hegyvámos szőlőkből álltak, e téren sem váltak el tehát a nem privilegizált lakosoktól. A hegyközségek igazgatásában nem nemes társaikkal közösen vettek részt. Mivel a közösség foglalkozás és vagyon szerint erősen tagolt volt, külön érdekkel tagjai e területeken sem bírtak. A foglalkozást tekintve nincs jellegzetesen nemesi csoport. A helybeli kisnemesség megélhetését elsősorban a föld, a szőlő biztosította. Ehhez nem nemes mezővárosi társaikhoz hasonló módon jutottak hozzá. Két-három család a halászcéhben is mindig megtalálható. Mellettük egyre nagyobb arányban kézművesek költöztek be, illetve egyes családokban a fiúk mesterséget tanultak. 1784-ben az úrbéres összeírás 4 halász mellett 4 nemes szabót, 2 szűrszabót, 2 takácsot és egy-egy bognárt, szíjgyártót, szűcsöt, vargát és bognárt nevez meg. A 65 nemes háztartásfő között ekkor az iparosok aránya még kisebb, mint a mezővárosban. Az 1826. évi házösszeírásban 27 nemes kézművest azonosíthatunk. 1836-ban húszan fizetnek mesterség után. Az eme adatok alapján számolt iparűzési arányok egybeesnek a mezővárosi népességen belül megfigyeltekkel. A mesterségek közül a varga (németvarga) és a csizmadia a legnépesebb, de a két másik erős helyi ipar, a takács és fazekas is képviselve van. A nemesi értelmiség Keszthelyen nem igazából jellemző: az orvosok, a kirurgusok, a mérnökök, a tanárok és a tanítók esetében nem meghatározó a nemesi elem. Inkább megyei tisztviselők, uradalmi tisztek vannak jelen a helyi társadalomban. Ahogy erősödik a mezőváros igazgatási szerepe, úgy válik gyakoribbá a járási tisztviselők keszthelyi tartózkodása, letelepedése. Az egyetlen Csák György szolgabírón kívül ezek bevándorolt családok. Külön kell foglalkozni a honorácior réteggel, amelynek tagjai az uradalom szolgálatában állnak. 30 Bontz Jözsef 1896 (az irbéresek 1782-84. Evi összeiräsa), valamint az 1812. &s 1826. évi házjegyzék alapján is ez egyértelmű.
