Oldal 72 [72]
70 A társadalmat megbatározó tényezők
likon-ünnepségekre. A Festeticsek udvara itt marad, időnként nagy
jelentőségre tesz szert, de egyre jobban elkülönül a várostól.
A nemességen belül más szokásrendi csoport nem alakult ki, az
elkülönülésnek a legtöbb területen nem alakult ki alapja. A nemesi
lakosság politikai-igazgatási elkülönülése ellenére sem alkotott bir¬
tokosként külön testületet. A földesúrhoz való viszonyban nem tért
el a nem nemes lakosoktól. Házaik után ugyanúgy cenzust fizettek
és robottal tartoztak, mint társaik. Birtokaik szinte kizárólag
dézsmás vagy hegyvámos szőlőkből álltak, e téren sem váltak el te¬
hát a nem privilegizált lakosoktól. A hegyközségek igazgatásában
nem nemes társaikkal közösen vettek részt. Mivel a közösség fog¬
lalkozás és vagyon szerint erősen tagolt volt, külön érdekkel tagjai
e területeken sem bírtak.
A foglalkozást tekintve nincs jellegzetesen nemesi csoport. A hely¬
beli kisnemesség megélhetését elsősorban a föld, a szőlő biztosította.
Ehhez nem nemes mezővárosi társaikhoz hasonló módon jutottak
hozzá. Két-három család a halászcéhben is mindig megtalálható.
Mellettük egyre nagyobb arányban kézművesek költöztek be, illetve
egyes családokban a fiúk mesterséget tanultak. 1784-ben az úrbéres
összeírás 4 halász mellett 4 nemes szabót, 2 szűrszabót, 2 takácsot
és egy-egy bognárt, szíjgyártót, szűcsöt, vargát és bognárt nevez
meg. A 65 nemes háztartásfő között ekkor az iparosok aránya még
kisebb, mint a mezővárosban. Az 1826. évi házösszeírásban 27 ne¬
mes kézművest azonosíthatunk. 1836-ban húszan fizetnek mesterség
után. Az eme adatok alapján számolt iparűzési arányok egybeesnek
a mezővárosi népességen belül megfigyeltekkel. A mesterségek közül
a varga (németvarga) és a csizmadia a legnépesebb, de a két másik
erős helyi ipar, a takács és fazekas is képviselve van.
A nemesi értelmiség Keszthelyen nem igazából jellemző: az or¬
vosok, a kirurgusok, a mérnökök, a tanárok és a tanítók esetében
nem meghatározó a nemesi elem. Inkább megyei tisztviselők, ura¬
dalmi tisztek vannak jelen a helyi társadalomban. Ahogy erősödik
a mezőváros igazgatási szerepe, úgy válik gyakoribbá a járási tiszt¬
viselők keszthelyi tartózkodása, letelepedése. Az egyetlen Csák
György szolgabírón kívül ezek bevándorolt családok. Külön kell
foglalkozni a honorácior réteggel, amelynek tagjai az uradalom
szolgálatában állnak.
30 Bontz Jözsef 1896 (az irbéresek 1782-84. Evi összeiräsa), valamint az 1812. &s
1826. évi házjegyzék alapján is ez egyértelmű.