Oldal 67 [67]
A nemesi communitas és a nemesi jogú népesség 65
Végeredményben sem a taksás nemesség összeírásai, sem pedig a
nemesi , összeírások", kataszterek, sem a választói jegyzékek nem
képeznek homogén adatsort, a három különféle forrásból pedig igen
nehéz egységes idősort létrehozni. Alkalmanként készültek speciális
számbavételek is, leginkább a nemességet érintő rendkívüli adók
(koronázási ajándék 1796-ban, 1836-ban) kivetése esetében. A ne¬
messég létszámváltozását a viszonylag sok adat ellenére sem tud¬
juk szigorúan véve folyamatosan nyomon követni. Még nehezebb
az a kérdés, hogy a család- vagy háztartásfőket, a nemes férfiakat
vagy a szavazati joggal rendelkezőket milyen sokasághoz tudjuk vi¬
szonyítani.
Számukat a népességen belül 1785-ben a férfinépességhez tud¬
juk arányítani, ezt becslésszerűen 1845-re is megtehetjük. 1785-re
a számítás 79o-ot adott, 1845 körül 8-990 között mozoghat, in¬
kább 8 a valószínű." Más esetekben csak közvetett és megközelítő
mérésekkel kísérletezhetünk. Megkísérelhető az adójegyzékek ház¬
tartásainak számához való viszonyítás, azaz a — bár hasonlóan —
változó tartalmú két háztartásfogalmat viszonyítani egymáshoz.
Végezetül a háztulajdonosok között is meghatározható a nemesek
aránya: 1787-ben a kataszter mezővárosi háztulajdonosainak 14%-a
volt nemes, 1846-ban pedig 1899-a. Hasonló emelkedést mutat a
számítás 1810-re és 1826-ra.
Mindezek a nemesség arányának kisebb emelkedését mutatják.
A házasságkötéseknél a vőlegények között a nemesek aránya a 18.
század közepi 890-ról 9-1099-ra emelkedett. Ez alátámasztja a kis¬
méretű aránynövekedést. Ehhez még azt is hozzátehetjük, hogy a
honoratiorokkal - akik mind a kataszterekből, mind pedig a sza¬
vazók közül hiányoznak (de az 1836. évi koronázási ajándék ki¬
vetésénél megtalálhatók) — a nemesi jelenlét még szélesebbnek ve¬
hető. Alapjában azonban a nemesség súlyát tekintve nem történt
nagy változás.
A város társadalmát vizsgálva a nemességet illetően egy elvi és egy
gyakorlati kérdést kell először megválaszolni. Elvi kérdés az, hogy
mennyire különült el társadalmilag a nemesi és a mezővárosi né¬
pesség, kell-e (értelmes-e) külön nemesi társadalomról beszélnünk.
20 A számítást a következőképpen végeztük: a 280 kétségtelen nemeshez hoz¬
záadtuk a 20 kétséges nemest, de itt a fiúgyerekek számát becsléssel 22-re szá¬
mítottuk, s ezzel is megnöveltük a számot. A kapott 322 nemes férfit a 3750-re
becsiilt teljes férfinépességre vetitettiik ra. Ez 8,59%-ot eredményez. A nagyobb
ideiglenes férfinépesség figyelembevételével a 8%-ot tartjuk valöszinünek.