A nemesi communitas és a nemesi jogú népesség 6I
ták, például elvonták az özvegyek és gyámok jogát, a 16. életévüket
betöltött fiúknak viszont ezt megadták. A Molnár András által fel¬
dolgozott szabályozás és a keszthelyi névsornál megfigyelhető gya¬
korlat nem mindig esik egybe."
4.I. TÁBLA
A SZAVAZATI JOGGAL BIRÖ NEMESEK SZÄMA, 1831-1847
ev förend pap nemes ebböl nö
szavazó
1831 124
1834 2 3 148 30
1837
1840 1 1 182
1844 1 1 186
1847 1 1 180
A statútumok szerint 1831-ben megvonták az özvegyektől a sza¬
vazatot (ebben az évben nem is találunk asszonyokat a keszthelyi
listában), de 1834-ben és 1837-ben 30 nemesasszony is bekerült a
szavazásra jogosultak közé, majd megint eltűnnek a női nevek. Mol¬
nár András 1847-től jelzi a fiúk felkerülését a névjegyzékbe, Keszt¬
helyen viszont már 1841-ben és 1844-ben is megtalálhatók. Ezek
a változások érzékenyen érintik a nemesi szavazók létszámának
alakulását. 1834-ben 29 fővel több személyt találunk, ez nagy¬
ságrendileg éppen az ebben az évben visszakerülő nők létszámával
(30) azonos, 1841-től pedig ugrásszerűen megnő a létszám a kis¬
korú fiak miatt. A szavazók összeírásai tehát statisztikailag nem
homogén sort adnak, a nemesség létszámának változására nem kö¬
vetkeztethetünk belőle.
1765-től 1801-ig a megyének taxát fizető nemesekről készült
évenkénti összeírások is alapvető forrást jelentenek a keszthelyi ne¬
messég vizsgálatában. Az idesorolhatók egy részét a megyei köz¬
igazgatás tisztviselői készítették, és a megye levéltárában maradtak
fenn.' Az adózási év kezdetén (október-novemberben) rendszeresen
15 Molnár András 1989. Elemzi a kisebb változtatásokat is, de ezek a mi adatainkat
nem érintik.
Az elkészült összeírásokat a megye közgyűlésén mutatták be, s gyakran meg¬
találhatók a közgyűlési iratok közt. A számadást készítő főadószedő iratai közt