Oldal 55 [55]
Mezővárosiak vagyunk 53
denesetre a gimnáziumi bejegyzések mögött egységes, egyértelmű
rendszert még nem sikerült találni."
A fentiek alapján azt sugalljuk, hogy az úrbérrendezést megelő¬
zően egyértelmű volt a mezővárosi lakosság különállása, nagyobb
szabadsága és privilégiumainak léte. Ezt fejezte ki a libertinus meg¬
nevezés. Az úrbérrendezéssel a keszthelyieket besorolták az úrbéres,
adózási kategóriákba, de ezek nem fedték le a megélt helyzeteket:
mesterségesek maradtak. Számos jel értelmezhető úgy, hogy továbbra
is fennmaradt az egységes mezővárosi társadalom jogállása, amelyet
egyre inkább foglalkozási csoportok osztottak meg.
De vajon milyen lehetett a helybeliek önképe, identitása? For¬
rások híján erre nem tudunk felelni. Leginkább csak olyan meg¬
nyilatkozásokat ismerünk, amikor a mezőváros vezetői az egész
közösség nevében beszéltek. Az úrbéres ügyekben leginkább az egy¬
kori szabad végvárak adót nem fizető, földesurat alig ismerő szabad
lakóinak képe jelenik meg. Ez a sztereotípia még az 1810-es évek¬
ben is előbukkan. A másik önkép, amelyet a város kifelé mutat, a
főleg mesteremberek lakta városé. Ez jön elő, amikor a katonai be¬
szállások ellen tiltakoznak, ez nyilvánul meg a céhek jelenlétében
bizonyos ünnepi aktusoknál.
Az egyéni öntudat vizsgálatánál megvizsgálandók lennének azok
a perek, amelyek során egy mezővárosi lakos a földesúrral áll jog¬
vitában. A Steindl György kolompár hagyatéka fölött folyó jog¬
vitában (a magvaszakadt vagyont Steindl György végrendelete ré¬
vén megkísérelte szétosztani, kivonni a földesúri háramlási jog alól)
azt érzékelhetjük, hogy öntudatos helyi polgárok állnak szemben
az uradalom képviselőivel.
Egy másik aspektusát jelentik a helyi önképnek a belső konflik¬
tusok idején megjelenő csoportmegnevezések. Az 1746. évi bíróvá¬
lasztás körüli lázongás vizsgálatánál , a szegénység"? és , a gazdák"
megkülönböztetés jelenik meg a tanúk vallomásaiban. 1848-ban is
a szőlőhegyi szegénységet gyanúsítják zsidóellenes mozgolódással.
Feltételezésünk szerint élhetett egy kétosztatú társadalomkép: egy¬
felől a gazdák vagy tehetősebb mezővárosi polgárok, másfelől a
szegénység. Természetesen ez utóbbi fogalom nem a modern sze¬
gényfogalommal azonos.
A végrendeletek elemzése is hozzájárulhat a mezővárosi lakosok
és a földesúr viszonyának ismeretéhez. A keszthelyiek zöme végren¬
6 Sasfi Csaba 1990 és Sasfi Csaba 1997.