Skip to main content
mobile

L'Harmattan Open Access platform

  • Search
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
  • Magyarhu
LoginRegister
  • Volume Overview
  • Page
  • Text
  • Metadata
  • Clipping
Preview
022_000123/0000

Zsellérből polgár: társadalmi változás egy dunántúli kisvárosban. Keszthely társadalma, 1740-1849

  • Preview
  • PDF
  • Show Metadata
  • Show Permalink
Author
Benda Gyula
Title (EN)
Cottars into Citizens. The society of Keszthely, 1740–1849
Field of science
Kora újkori történelem / Early modern history (12976)
Series
Mikrotörténelem
Type of publication
monográfia
022_000123/0053
  • Volume Overview
  • Page
  • Text
  • Metadata
  • Clipping
Page 54 [54]
  • Preview
  • Show Permalink
  • JPG
  • TIFF
  • Prev
  • Next
022_000123/0053

OCR

52 A társadalmat megbatározó tényezők művelőket. A ruricola megnevezést leginkább olyan személyek kapják, akik az adójegyzékek szerint igásállatot is tartanak. A vinicola, azaz szőlőművelő pedig az, aki szőlejéből, esetleg más szőlejében végzett munkából él. A foglalkozási bejegyzések eltűnnek, hogy a társadalmi állás rovatának adjanak helyt. Ide általában csak az kerül, hogy valaki nemes vagy nemtelen (ezt egyaránt jelölheti a plebejus és az ignobilis, majd pedig magyarul a nemtelen). Egyre gyakoribb azonban a servus, conventionatus, a cseléd, bojtär stb. megjelölés. Szinte külön státusként jelenik meg az uradalmi cselédség, gyakran konkrét beosztásával, munkahelyével megjelölve. Ha a fentiek alapján társadalomképet konstruálunk, akkor egyrészt leválik egy előkelő nemesi birtokos, tisztviselő rész, amelynek tagjai mintegy a mezőváros társadalma felett állnak. Másrészt megkülönböztethető egy alsó, elkülönülő társadalom, amelyik szolgákból, idegenekből és — egyre inkább — uradalmi cselédekből áll. A kettő között a mezőváros társadalmát nem bontja meg rendies szemlélet (csak a nemeseket jelöli az 1820-as évektől). A foglalkozási megnevezés az iparosoknál rövid ideig használatos, a cselédeknél máskor is jellemző. Végül pedig fontos elem — még ha csak rövid ideig terjedt is el — a ruricola és a vinicola megkülönböztetése. A foglalkozási, társadalmi megjelölések összegyűjtése és elemzése külön feladat, de szúrópróbaszerűen megnéztük a Festetics-uradalmak rabtabelláit, ahol a fogságba tartott vagy elitélt személyek neve mellett státust vagy foglalkozást is megadnak. Ennek alapján megfogalmazható az az állítás, hogy a szőlőművelő elterjedt, elfogadott megnevezés volt. A ruricola esetében hasonló alátámasztást nem találtunk. A keresztelési és házassági anyakönyvhöz hasonló forrást jelentenek a keszthelyi gimnázium diákjait számon tartó anyakönyvek. Ezek státusmegjelöléseit Sasfi Csaba elemezte. A keszthelyi lakosság esetében a plebejus, a civis is felbukkan, máskor foglalkozásokat találunk. Az elemzés a civis=iparos, civis=mezövärosi polgár megfeleltetésben a József-kori népszámlálási osztályozás mögött meghúzódó szemlélet hatását, fennmaradását vélte felfedezni. MinSzolga, cseléd — uradalmi cseléd értelemben.

Structural

Custom

Image Metadata

Image width
1596 px
Image height
2517 px
Image resolution
300 px/inch
Original File Size
957.42 KB
Permalink to jpg
022_000123/0053.jpg
Permalink to ocr
022_000123/0053.ocr

Links

  • L'Harmattan Könyvkiadó
  • Open Access Blog
  • Kiadványaink az MTMT-ben
  • Kiadványaink a REAL-ban
  • CrossRef Works
  • ROR ID

Contact

  • L'Harmattan Szerkesztőség
  • Kéziratleadási szabályzat
  • Peer Review Policy
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Dokumentumtár
  • KBART lists
  • eduID Belépés

Social media

  • Facebook
  • Instagram
  • LinkedIn

L'Harmattan Open Access platform

LoginRegister

User login

eduId Login
I forgot my password
  • Search
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
  • Magyarhu