Seite 52 [52]
50 A társadalmat megbatározó tényezők
kort és a jogállást. A keszthelyiek között vannak nemesek, egy-egy
agilis is előfordul, de a leggyakoribb megjelölés a libertinus. Ezt
találtuk az 1696-os portális összeírásban, ez a mezővárosiak meg¬
nevezése az úrbérrendezésig. Nyilvánvaló, hogy esetükben nem a
libertinus szigorú értelme szerepel, hanem az valójában a mezővárosi
lakos állapotát írja le.
A II. József-féle népszámlálás a férfiakat osztja társadalmi, fog¬
lalkozási, illetve katonaállítási szempontokat figyelembe vevő ka¬
tegóriákra. A zsidóság (a keresztény rendiség domináns szemlélete
vagy egyszerűen a katonaság szempontja miatt) külön írattatott ösz¬
sze, a férfiakat társadalmilag nem osztályozták. A keresztény fér¬
fiakat elsőként rendi csoportokba osztották (papság, nemesség, tiszt¬
viselők), majd pedig sajátos társadalmi-foglalkozási csoportokat
képeztek. A szabad királyi városok polgárait és az iparosokat egy
, foglalkozási" csoportba vonták össze. A tényleges gyakorlat azon¬
ban több ponton eltért az utasítástól. Így Keszthely mezőváros la¬
kosait egyöntetűen , polgárként" jelölték meg. Ez megint csak arra
mutat, hogy a város az úrbérrendezés után is megőrizte korábbi sza¬
badságait vagy azok emlékét.
Az 1804 utáni nem nemes összeírások rovatai számos kompro¬
misszum termékei. A korábbi népszámlálásból átemelt szempontok
mellett a nemesek szolgái rovat a magyar rendi gondolkodásból szü¬
letett.
Az adózási rendszert 1773-tól a központi igazgatás egységesítette.
Egy-egy háztartáson belül a következő személyek után kellett adót
fizetni: jobbágy, zsellér, házas zsellér, báty, 16 évnél idősebb fiú és
leány, férfiszolga és szolgálóleány. Ebben a szemléletben az urbárium
megteremtette csoportok váltak az adózás megnevezett alanyaivá.
Természetesen a helyi alkalmazás itt is sajátosságokat mutat. A sző¬
lőhegyi népességet az urbárium nem érintette, a szőlőhegyeken nem
voltak telkek. Lakóikat tehát jó ötven évig házatlan zsellérként so¬
rolták be. Ez az 1830-as évektől megváltozott, és Cserszeg, Gyenes,
Diás, Tomaj, Vashegy, Vonyarc kint élő népességét házas zsellérként
írták össze. Adózási szempontból bizonytalan volt a szülőkkel vagy
özvegy anyával együtt élő házas fiú, vő besorolása is. Gyakran há¬
zatlan zsellérként írták őket össze a szülők (egyedülálló szülő) után.
A társadalomtörténet jó ideig ezt a képet fogadta el, s az adózás
* Az agilisok nemes anyától és nem nemes apától származók, ún. félnemesek.
y >
A libertinus szabadost jelent: olyanokat, akiket elbocsátottak a jobbágyi személyi
függés kötelékéből, miáltal persze nem kerültek még be a nemesség soraiba.