Oldal 44 [44]
42 A társadalmat megbatározó tényezők
esküdtek még kevés igazgatási feladatot láthattak el, az ő nevüket
csak akkortól ismerjük rendszeresen, mióta a jegyzőkönyvek meg¬
őrizték a választási eredményeket. Korábbról származó adataink
azonban megerősítik ezt a hierarchikus sort. Erdődi Józsefet 1783¬
ban kisesküdtként említik (ekkor már 11 éve házas és adózó a vá¬
rosban), 1790-ben már biztosan esküdt, 1793-ban pedig városbíró.
Ferenczi Jánost 1836 novemberében választják meg kisesküdtnek,
a következő évben esküdt, majd 1840-ben bíró.
Mint már említettük, 1765-ben csak három esküdt pótlására
tett a földesúr jelölést. Az esküdtek tehát választásukat követően
halálukig vagy lemondásukig (esetleg öregkori visszavonulásukig)
látták el a hivatalt. A legkülönbözőbb hivatali ügyekben jártak el,
valószínűleg nem volt formális munkamegosztás köztük. A város
vezetésében részt vevők is zömmel, a reformkorban pedig szinte
kizárólag iparosok voltak. 1840 és 1848 között 26 keszthelyi pol¬
gár szolgált esküdtként, 21 volt iparos, 1 kocsmáros, 2 tisztviselő,
1 halász, 1 pedig gazda. Biztosan tudott írni 22, további 3 iparos
esetében ezt erősen feltételezhetjük. Helybeli születésű volt 18, be¬
vándorolt pedig 8.
A bevándorolt iparosok hamar szerephez jutottak a városi ta¬
nácsban. Feltehetőleg 1765 előtt a német iparosok ki lehettek szo¬
rítva, de ezt követően bevándorlásuk után hamarosan beválasztják
őket. Lichtenvalner József ácsmester 1780-as évek vége felé költözik
Keszthelyre, 1788-ban már esküdt.
A városi igazgatás fontos posztja a jegyzői hivatal. A mezővárosi
notarius fontos, presztízst is adó, fizetett pozíció lehetett. Gyakran
találkozunk azzal, hogy valamelyik szántói járási esküdt látja el ezt a
tisztet. 1736-tól elég jól ismerjük a város jegyzőinek nevét (vö. FÜG¬
GELÉK XX VII. TÁBLA). Az első megállapítás, amelyet tehetünk az,
hogy a 18. században néhány ember igen hosszú időszakon át szol¬
gálta a várost e minőségben. Juranics József és Lappai László — mind¬
kettő részben helyinek nevezhető nemesi családból származott — a
városi jegyzőség mellett megyei hivatalokat (esküdt, commissarius")
is ellátott. Szinte egy egész korszakon át volt jegyző a helyi születésű
Fövenyesi András, aki módos gazdálkodó családból származott.
A városi jegyzőség mellett, illetve azt követően az uradalmat is szol¬
gálta. A 19. században gyorsabban váltják egymást a jegyzők, so¬
káig nem sikerült megtalálni a megfelelő ember. E posztot általában
nemesi származású, iskolázottabb férfiak töltötték be.
A katonaság ellátása, a természetben és pénzben beszedett por¬