Az úrbéri rendelet nyomán végrehajtott rendezés végül házas és
házatlan zsellérként határozta meg Keszthely mezőváros lakóinak
jogállását, s a házak után egy forint cenzust és 18 nap robotot sza¬
bott meg. Az ekkor felfektetett urbárium azonban csak a Keszt¬
helyen háztulajdonnal bíró lakosság egy részét írta össze." A ro¬
botkötelezettséget a háztulajdonosok, házatlan zsellérek pénzben
megválthatták.
Fennmaradt egy 1810 körül keletkezett házösszeírás, amelyik
megadta a belső telkek nagyságát, s az azután járó szolgáltatásokat:
524 haz utän a tulajdonosok 1 forint fiistpénzzel (cenzus) és 8-18
nap robottal tartoztak (leggyakoribb a 8, 10, 12 és 14). Ezt 165-en
pénzben (3 forint 22 krajcár) váltották meg, a főutcán (Öreg utca)
lakóknak több mint fele pénzben, viszont a falusias Lehen és Ci¬
gánygyep gazdálkodó lakosai szinte mind természetben rótták le.
Pénzben váltotta meg a nemesek egy része, az iparosoknak pedig
zôme.!f Az örökös szerződéssel a megváltás vált általánossá.
Jobban nyomon tudjuk követni a földbirtoklás formáit. A 18. szá¬
zadból számos záloglevél, inskripciós levél maradt ránk. Ezek egy¬
értelműen bizonyítják, hogy a keszthelyiek pénzért, szolgálataikért
földet kaptak, azt valóban szabadon adták-vették, s végrendeletileg
is továbbadhatták. Amikor a Festeticsek 1739-ben újból és vég¬
legesen megszerezték a város és az uradalom tulajdonjogát, intés
formájában a lakosság tudomására hozták, hogy igényt tartanak e
földekre. Ők is részt vállaltak azokban a perekben, amelyeknek so¬
rán a nem nemesek kezén levő földeket a 18. század közepén visz¬
szavették a Dunántúlon. Természetes tehát, hogy 1746 után Keszt¬
helyen is visszaváltották, visszavették a korábban a városlakók
kezére jutott földeket. Ez nehéz helyzetbe hozta a keszthelyi mó¬
dosabb gazdákat (jóllehet a befektetett pénzüket megkapták). Et¬
től kezdve a házat, a ház körüli kerteket leszámítva nem volt tu¬
lajdonukban föld a keszthelyi határban, csak a szőlőhegyen.
Nézzünk meg közelebbről egy ilyen visszaváltást: Lengyel Já¬
nos keszthelyi főkapitány és felesége, Károly Erzsébet 1708. április
12-én adta el 12 forintért , örökben" , egy darab, vagyés hold föl¬
demet vigiben lévő rétyével edgyiit” Kásár Istvánnak és feleségének,
Czéh Dorottyának. A vásárló leánya, Kató, nemzetes Kovács Sza¬
bó Jánosnak adta tovább 1725. június 6-án. Festetics Kristóf 1751.