Oldal 33 [33]
Zsellérek, jobbágyok 31
ros helyzetét, de adatok vannak arra, hogy bizonyos földhasználati
kiváltságokkal is rendelkezett."
A 16. század a török hódoltsággal változást hozott Keszthely viszo¬
nyaiban: 1566-1567-ben megerősítették, megrakták katonasággal,
azaz végvárrá alakították. A 17. század első felében pedig prezidiális
várossá lett, ahol a sereg és a város egyetlen tömböt alkotott.
Ezzel a folyamattal párhuzamosan, annak részeként Keszthely bel¬
területén az egységes, zárt beépítésű terület a 17. századra két külön
igazgatású községgé vált szét. A szétválás idejét és módját nem is¬
merjük, de — más dunántúli végvárrá váló városhoz hasonlóan — min¬
den Keszthely történetével foglalkozó munka azt feltételezi, hogy a
folyamat az erődítéssel és a végvári társadalom megosztottságával
függött össze. Ezt a változást Keszthely 1962-ben megjelent mo¬
nográfiája a következőképpen foglalja össze: , Az 1650-es években
Keszthely városának egy részét palánkkal és árokkal vették körül...
A palánkon kívül maradt árokrész, a Szent Márton templom és kör¬
nyéke továbbra is török hódoltság maradt. Ezt a városrészt hívták
később Kiskeszthelynek, majd Polgárvárosnak. A polgárvárosiak to¬
vábbra is földesúri jobbágyok maradtak, a fallal kerített város lakói
azonban, mint szabad hajdúk, mentesek voltak minden úrbéri te¬
hertől, sem földesúrnak, sem egyháznak nem fizettek.”’ Zala megye
helytörténeti lexikona is a 17. század közepére teszi a falon kívüli
suburbium leválását, s e szerint a Polgárváros név először 1670-ben
jelenik meg." Müller Róbert legújabb várostörténeti összefoglalója
viszont a 16. századra teszi a két településrész elkülönülését: , A ko¬
lostor várrá alakításának évében, 1567-ben a hadiadó-összeírásban
külön szerepelt Keztel és Oppidum Keztel, ami valószínűsíti, hogy
már ekkor megtörtént Keszthely mezőváros és Keszthely-Polgárváros,
avagy Kiskeszthely különväläsa.””
A települes megosztäsa valöszinüleg hosszü folyamat volt, amely a
kolostor megerősítésével vette kezdetét, majd akkor vált véglegessé,
amikor a mezővárost a 17. század első felében palánkkal és árokkal
1 A középkor végi képet Müller Róbert 2000 alapján vázoltuk fel, vö. különösen
72-80. oldal.
Praesidialis vagy prezidiális város — ahol helyőrség van, azaz végvár.
5 Koppány Tibor - Péczely Piroska — Sági Károly 1962:31.
Zala megye helytörténeti lexikona 1991:71. és 85. A Keszthely-címszó szövegében
a keszthelyi település megosztottságánál keveredik a castrum (belső vár) és az
oppidum vagy exterior prezidium elhatárolás és az oppidum-falu szétválása.
7 Müller Róbert 2000.