Page 32 [32]
OCR
30 A társadalmat megbatározó tényezők A 17. században Keszthely végvár, lakói katonák, hajdúk, mezővárosi polgárok vagy jobbágyok. A történetírók általában a következő elbeszélési vagy dramaturgiai sémát fogalmazzák meg: Első felvonás: a szabad hajdú (katona) állapotból a város népessége lassan jobbágyi állapotba került, ezt a folyamatot a Festeticsek tulajdonossá válása felerősítette, majd az úrbérrendezés zárta le, az egykori szabad mezővárosiak úgymond jobbágyi sorba kerültek, úrbéres zsellérek lettek. Második felvonás: a sorsával elégedetlen mezőváros lázadozik, majd úrbéres pert indít, amelyet a Festeticsekkel kötött örökös szerződés zár le. Végül a mérleg: a város hanyatlását úrbéres helyzetének romlása, a jobbágyi sors hozta magával. Az elbeszélés egyes elemei már Keszthely úrbéres pereiben felbukkannak. A történészi séma főbb vonalai pedig 1896-ban fogalmazódtak meg, valószínűleg a város saját emlékezetét formálta tudós elbeszéléssé Bontz József, a városi levéltárban őrzött peres iratok alapján. Az 1950-es évektől ez a narráció a kizsákmányolás, az osztályharc szemléletével feldúsítva modernizálódott, de alapvonásait megőrizte. Bővült a tényanyag (jóllehet a források feldolgozása máig nincs kimerítve), de az értelmezés számos ponton nem változott. Paradox módon Sándor Pál 1999-ben közreadott cikke, tehát megjelenését tekintve a legfrissebb írás szinte szó szerint felelevenítette az 1896. évi változatot. Saját kutatásaink alapján amellett érvelünk, sőt talán azt is állíthatjuk, meggyőzően tudjuk bizonyítani, hogy 1848-1849 elött Keszthely fejlődése dinamikus maradt. Vagyis az állítás második felét lényegében a disszertáció egésze kérdőjelezi meg. Ebben a fejezetben az első problémát, a város úrbéres helyzetét vesszük vizsgálat alá, pontosabban fogalmazva leginkább annak értelmezését fogalmazzuk át. A keszthelyi úrbéresek két külön községet alkottak. Egyrészt volt az oppidum, azaz mezőváros, másrészt pedig a Polgárvárosként megkülönböztetett possessio, azaz falu. Nézzük meg először e kettősség kialakulását. Keszthelyt egy 1403-as oklevél nevezi először oppidumnak, de már a ferencesek 1367-1368 körüli megtelepedese is a varosiasodäsra mutat. Az oppidum jogállás Keszthely esetében is jelentett vásártartást, esetleg taxafizetést. A település önkormányzata bíráskodási joggal is bírt. A kisebb királyi haszonvételek esetében nem ismerjük a vá
