Seite 32 [32]
30 A társadalmat megbatározó tényezők
A 17. században Keszthely végvár, lakói katonák, hajdúk, me¬
zővárosi polgárok vagy jobbágyok. A történetírók általában a kö¬
vetkező elbeszélési vagy dramaturgiai sémát fogalmazzák meg: Első
felvonás: a szabad hajdú (katona) állapotból a város népessége lassan
jobbágyi állapotba került, ezt a folyamatot a Festeticsek tulajdonossá
válása felerősítette, majd az úrbérrendezés zárta le, az egykori sza¬
bad mezővárosiak úgymond jobbágyi sorba kerültek, úrbéres zsel¬
lérek lettek. Második felvonás: a sorsával elégedetlen mezőváros
lázadozik, majd úrbéres pert indít, amelyet a Festeticsekkel kötött
örökös szerződés zár le. Végül a mérleg: a város hanyatlását úrbéres
helyzetének romlása, a jobbágyi sors hozta magával.
Az elbeszélés egyes elemei már Keszthely úrbéres pereiben fel¬
bukkannak. A történészi séma főbb vonalai pedig 1896-ban fo¬
galmazódtak meg, valószínűleg a város saját emlékezetét formálta
tudós elbeszéléssé Bontz József, a városi levéltárban őrzött peres ira¬
tok alapján. Az 1950-es évektől ez a narráció a kizsákmányolás, az
osztályharc szemléletével feldúsítva modernizálódott, de alapvonásait
megőrizte. Bővült a tényanyag (jóllehet a források feldolgozása máig
nincs kimerítve), de az értelmezés számos ponton nem változott.
Paradox módon Sándor Pál 1999-ben közreadott cikke, tehát meg¬
jelenését tekintve a legfrissebb írás szinte szó szerint felelevenítette
az 1896. évi változatot.
Saját kutatásaink alapján amellett érvelünk, sőt talán azt is ál¬
líthatjuk, meggyőzően tudjuk bizonyítani, hogy 1848-1849 elött
Keszthely fejlődése dinamikus maradt. Vagyis az állítás második
felét lényegében a disszertáció egésze kérdőjelezi meg. Ebben a fe¬
jezetben az első problémát, a város úrbéres helyzetét vesszük vizs¬
gálat alá, pontosabban fogalmazva leginkább annak értelmezését
fogalmazzuk át.
A keszthelyi úrbéresek két külön községet alkottak. Egyrészt volt
az oppidum, azaz mezőváros, másrészt pedig a Polgárvárosként
megkülönböztetett possessio, azaz falu. Nézzük meg először e ket¬
tősség kialakulását.
Keszthelyt egy 1403-as oklevél nevezi először oppidumnak, de már
a ferencesek 1367-1368 körüli megtelepedese is a varosiasodäsra mu¬
tat. Az oppidum jogállás Keszthely esetében is jelentett vásártartást,
esetleg taxafizetést. A település önkormányzata bíráskodási joggal
is bírt. A kisebb királyi haszonvételek esetében nem ismerjük a vá¬