Oldal 28 [28]
26 A társadalmat megbatározó tényezők
Az 1740-es években Magyarországon (és a Habsburgok közép-eu¬
rópai területein általában) is fellendüléssel számolhatunk, ezt aztán
az 1770-es évektől a klimatikus viszonyok vagy a népességnövekedés
okozta élelmezési válságok fékezik le. A napóleoni háborúk idejét a
magyar mezőgazdaságra nézve általában igen kedvező időszaknak
tekintik, amikor a mezőgazdasági termelők (a nagybirtokosok, de
valószínűleg egyes vidékek paraszti birtokosai is) megnövelik pénz¬
bevételeiket. Ugyanakkor az országot több nagy élelmezési válság
rázza meg. A pénzromlás (infláció), majd a devalvációk az 1810-es
évektől inkább nehézségeket hoznak, 1817 után pedig dekonjunktú¬
ráról beszélünk. Az újabb kutatások kiemelik, hogy a Habsburg-te¬
rületeken az 1823-1828-as Evektöl újból megindul az iparosodás,
az ennek nyomán megnövekvő agrárkeresletből Magyarország is
hasznot húz: az árak emelkedése, a gabonakivitel növekedése jelzi
a konjunktúra fordulatát.
Az emberek életében a nagyobb konjunkturális hullámzások mel¬
lett jelentős szerepet kaphattak a rövid ciklusok, a Magyarországon
átmenetileg felerősödő élelmezési, demográfiai válságok. Az 1785—
1817 közötti évekre ezek jellemzőek, és ha nem is érik el a nyugat-eu¬
rópai 17. század hektikus ciklusainak válságait, mindenképpen új
tapasztalatot jelentettek a társadalom széles rétegei számára. Külön
kiemelhetők az 1810-es évek, amikor a rossz termés, a devalváció és
a békegazdaságra való áttérés vezetett komoly krízishez.
A helyi társadalom számára a ciklusok, a konjunktúra változásai
az egyre inkább piacosodó keszthelyi gazdaságon keresztül közvetle¬
nül is észlelhetők voltak. A válságokat nemcsak a halandóság meg¬
emelkedése, hanem a gazdasági bukások és a csődök is jelezték. Az
1810-es évek második felében a keszthelyiek ugyanúgy megérezték
az árak nyomottságát, a csődök szaporodását, " mint az 1840-es
években a fellendülést.
Az elemzés során nem sikerült egy összevont mutatóval, idősorral
leírni a konjunktúrát, de az egymást váltó szakaszok jó megköze¬
lítésben egybeesnek számos más területen megfigyelt és leírt moz¬
gással. Elsősorban a népességszám (születésszám) alakulása, az adó¬
zók - főként az iparosok, kereskedők — számának változása írhatja
le a konjunkturális viszonyokat.
Ernest — Braudel, Fernand 1993; Komlos, John 1990 és Komlos, John 1992.
16 A csédoékre lasd Benda Gyula 1988.