Seite 27 [27]
A tartós megbatározók 25
valók, vagy hosszabb-rövidebb ideig a városban laknak. Az 1840-es
években Bogyay szolgabíró már itt telepszik le. A reformkorra meg¬
erősödik Keszthely igazgatási központ funkciója.
Központi szerepkörei közül kiemelt jelentőséggel bír az oktatás.
A Festeticsek támogatása mellett 1772-ben jön létre a helyi középis¬
kola.'? A Georgicon megszervezésével 1796-tól felsőfokú tanintézet
is működik a településen." Mellette még számos tanintézet nyitotta
meg kapuit, ezzel megalapozva Keszthely iskolavárosi hírnevét.
A kedvező földrajzi, helyzeti tényezők mellett hátrányok is em¬
líthetők. A város vonzáskörzetét keleten a Keszthelyi-hegység ha¬
tárolta le, elvágva azt a Balaton-felvidék távolabbi részeitől. A ta¬
lajviszonyok, a szőlőhegyek vízhiánya is korlátai voltak az erőteljes
fejlődésnek. Sümeg és Tapolca közelsége ugyancsak hatott a vá¬
ros helyzetére.
A földrajzi tényezők lassan változtak: az úthálózat szerepe a kö¬
zépkorban fontosabb volt, mint a 18. századtól kezdődően. A Ba¬
laton szerepe a 19. század végén értékelődik csak fel. A központi
funkciók azonban már a 19. század elejére megszaporodnak, és je¬
lentősebbé válnak. A Keszthely környéki települések fejlődésének
egyik pozitív következménye a piacközponti szerep megerősödése,
a kereskedelemből és forgalomból élő népesség gyors növekedése.
Mint a Bevezetésben is kiemeltük, a kutatási program megfogal¬
mazásakor a gazdasági viszonyokat, az árak változásával leírható
gazdasági klímát tekintettük az egyik fontos meghatározónak.
A nyugat-európai feldolgozásoknak hála elég jól ismerjük a korszak
konjunkturális viszonyait, ám a hazai kutatások e téren egyelőre
igen szegényesek. Keszthely a 18. század végétől gabonapiaci meg¬
figyelési pont, de a keszthelyi élelmiszerárakról alig néhány szór¬
ványos adat maradt csak ránk.
Az európai konjunkturális viszonyok elemzésénél általánosan
elfogadott megállapítás, hogy 1740 körül gazdasági klímaváltozás
következett be. A 17. századi stagnálás, a tartósan alacsony árak
helyett az 1730-as, 1740-es évektől fellendülés, emelkedő trend fi¬
gyelhető meg. A kedvező konjunktúra az 1790-es években megy át
háborús gazdasági fellendülésbe, majd pedig megfordul a trend: az
1816-1817-es gazdasági válság után az európai árak már nem emel¬
kednek meredeken."
3 Györffi Endre 1896.
14 Georgikon 1996.
15 Az európai konjunkturális viszonyokra lásd Abel, Wilhelm 1962; Labrousse,