Oldal 26 [26]
24 A társadalmat megbatározó tényezők
taszter eredményei szerint ebből 768 hold volt a szőlő. A határ me¬
zőgazdasági használatára ekkor még a jelentős rétterület jellemző.
A két külön kimutatott szőlőhegyen az erdő mellett domináns mű¬
velési ág a szőlő, de a rét és a szántó is ezzel megközelítően arányos.
A szőlőbecsűk, hagyatéki iratok is azt mutatják, hogy a szántó és a
rét a szőlőhegyeken is jellemző volt.
I.I. KESZTHELY HATÁRÁNAK MŰVELÉSI ÁGAK SZERINTI MEGOSZLÁSA (1865)
művelési ág Keszthely | Vonyarc- | Gyenes- együtt
Cserszeg- | Vashegy Dias
Tomaj
kh kh kh kh %
szántó 3208 115 217 3540 21,67
rét 3142 106 159 3407 20,86
szőlő 392 141 235 768 4,70
legelő 2863 10 165 3038 18,60
erdő 2330 926 1303 4559 27,91
nádas 291 20 38 349 2,14
hasznavehetetlen 451 224 675 4,13
teljes teriilet 12677 1318 2341 16336 | 100,00
A 18. század közepétől Keszthely földesúri lakhely és uradalmi köz¬
pont. Rezi, Tátika várával szemben a 17. századra a keszthelyi vég¬
vár vált biztos lakhellyé. A várkapitányok mellett mindig élhettek
más birtokos családok is a védettebb városban. Ám a település a
Festeticsek révén válik főúri lakhellyé. Uradalmi központ jellege is
ezzel párhuzamosan alakul ki. Az 1790-es évektől itt épül ki a Fes¬
teticsek központi birtokkormányzata. Festetics György politikájának
köszönhetően a 19. század elején a város egy időre fontos kulturális
központtá lesz.
Keszthely és környéke a szántói járást alkotta. A járásnak — bár
nevét Zalaszántóról kapta — nem volt kialakult központja. A szol¬
gabírák a 18. század első felében keszthelyiek (az 1710-es években
néhányszor még megyegyűlést is tartottak a városban), majd olyan
környékbeli birtokos nemesek kerülnek ebbe a pozícióba, akik ritkán
bukkannak fel Keszthelyen. Az esküdtek közül többen szintén ide¬
12 A járás igazgatására lásd Zala megye archontolögiäja 2001.