Oldal 25 [25]
OCR
A tartós megbatározók 23 gyarázzák. A város kézművesipara és kereskedelme kezdetleges volt, e tekintetben körzete viszonylag fejlettebb. Egyéb központi funkciói az uradalmi központi szerepkörre korlátozódtak." A város piackörzete 1828-ban a Balaton-felvidéket, Zala megye szántói, tapolcai és füredi járását foglalja magában. A házassági kapcsolatok intenzitása egy ennél jóval kisebb tájat rajzol ki, de az a Balatontól délre legalább annyira kiterjedt, mint attól északra." Annak az 1810-es években lefolytatott tanúkihallgatásnak a során, amely a keszthelyi piac helyét és a helypénzszedés módját firtatta, a kihallgatott tanúk közül sokan jöttek Somogyból. Amikor a koleraveszély miatt Somogy megye 1831-ben lezárja határait, Keszthely földesura levélben fordul a megyéhez, arra hivatkozva, hogy a város számára a fenéki réven át dél felé vezető út lezárása végzetes, mert élelmezése főleg e területről történik." A földrajzi adottságok másik stabil pontja a Balaton és a halászat. A balatoni halászat a 18. században (feltehetőleg már a város kialakulása óta) fontos gazdasági erőforrás volt. Keszthelyen halászcéh működött, a 18. században a halat Grazig hordták a helybeli kereskedők." Közlekedési szempontból a Balaton a 19. század közepéig még nem játszott lényeges szerepet. A Balatonfüreddel való hajó-összeköttetés inkább csak az 1840-es évektől, a gőzhajózással válik fontosabbá. A fürdőkultúra ekkor még semmilyen formában nem volt jelen Keszthelyen, a hévízi melegforrás kihasználása is jelentéktelennek nevezhető.? A város életében fontos tényező a szőlő. Keszthelyt északon és keleten szőlők, szőlőhegyek veszik körbe. Az itt termelt bor ugyan nem vált ismertté, de a helyiek számára fontos bevételi forrást jelentett. A szőlőkultúra valószínűleg igen régi e tájon, gazdasági életében már a 16-17. században biztosan szerepet kapott, s jelentősége a 18. században tovább nőtt. A bortermelés az egész Balaton-felvidékre jellemző volt.! A keszthelyi határ (szőlőhegyekkel együtt) valamivel több mint 16 ezer kataszteri hold kiterjedésű.!! Az 1865-ben kiadott ideiglenes ka5 Bäcskai Vera 1988. § "Lásd FÜGGELÉK III. TÁBLÁZAT. 7 Czigány László 1985. 8 A keszthelyi haldszatra Jank6 Janos 1902; Solymos Ede 1987. ° Hévizre lásd Szántó Imre 1977. 10 A szőlőkultúrára lásd Pákay Zsolt — Sági Károly 1971; Vajkai Aurél 1999. Magyarország 1865; valamint Kovacsics József (szerk.) 1994.
