Oldal 23 [23]
OCR
2I 1. FEJEZET A TARTÓS MEGHATÁROZÓK — A TÉRBELI ÉS KONJUNKTURÁLIS KÖRNYEZET A társadalmi jelenségek gazdasági, művelődési, politikai kontextusokba ágyazódnak be. Harminc évvel ezelőtt nyilvánvalóan elsősorban a gazdasági struktúrák és folyamatok meghatározó szerepét hangsúlyoztam volna. Sőt igen valószínű, hogy akkor egy város monografikus történeti elemzése nem is indulhatott volna másként, mint a gazdaság részletes feldolgozásával. A társadalomtörténet fokozatosan emancipálódott a gazdaságtörténet meghatározó dominanciája alól, s a társadalmi jelenségek viszonylagos autonómiája ma már elismert tény. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a társadalom szerveződése, mozgása független lenne a környezeti hatásoktól, a konkrét helyzetek gazdasági, politikai kontextusaitól. A keszthelyi társadalom változásának elemzését is innen indítjuk, a külsőnek tekinthető meghatározó tényezőkkel. Elsőként a tartósan ható földrajzi helyzetet mutatjuk be. A táji, a földrajzi adottságok elsősorban a gazdasági tevékenységre, a mezőgazdaságra és a forgalmi viszonyokra hatnak. Másodikként a konjunkturális viszonyok alakulását elemezzük, feltételezve, hogy azok erősen befolyásolják a népesedési folyamatokat, a vándorlást, a felhalmozást. A földrajzi tényezők közül az úthálózat szerepét kell kiemelten említeni. Keszthely a középkorban két fontosabb - egy észak-déli iränyú és egy kelet-nyugati — út kereszteződésében vált mezővárossá. A történészek ennek a helyzetnek már a település kialakulásában is fontos szerepet tulajdonítanak. Keszthely mai települési helye a 7. században népesült be. A fenékpusztai erőd pusztulása (630 körül) után a megmaradt lakosság a mai keszthelyi belváros körzetébe települt át. Müller Róbert szerint: , a 7. századi népesség jól választott". Ezt a következőkkel indokolja: , Az észak-dél és kelet-nyugat irányú távolsági út kereszteződése geopolitikailag fel
