Oldal 18 [18]
16 Zsellérből polgár-társadalmi változás egy dunántúli kisvárosba
Az uralkodó szemléletben az 1850 előtti évek csak az előfeltételek
megteremtését jelentik.
A 18. század így köztes területként kimaradt a modern, , szeriális?
vagy növekedési szemléletű kutatásokból: a 16-17. századból nézve
kitekintés lett, a 19. század második feléből visszanézve távoli előz¬
mény. A korszak kitűnő agrártörténésze, Wellmann Imre, bár jól
ismerte Wilhelm Abeltől Fernand Braudelig az agrárciklusok iro¬
dalmát, alapjában véve nem abban a szemléletben gondolkodott, a
18. század magyar mezőgazdaságának történetét megírva sokkal
inkább az újratelepítés logikájából, az új mezőgazdaság elterjedése
szempontjából közelít a változáshoz, nem használja magyarázó elem¬
ként a konjunkturális ciklusokat.
Kezdeti kutatási feladataim (az 1867 előtti agrárstatisztika kri¬
tikai elemzése) ezzel a köztes időszakkal hoztak közeli kapcsolatba,
s már a mezőgazdaság vizsgálatánál foglalkoztatott az 1740-es évek¬
től induló újabb évszázados ciklus hatása a magyar gazdaságra, né¬
pességre.5 A lokális monográfia 1980-as években megszületett terve
is ebben az időszemléletben fogant. Az 1740 körüli évekkel induló
fellendülés, majd az egymást követő konjunkturális hullámok ha¬
tását kívánta vizsgálni egy kistérségben. A forrásadottságok miatt
1848-49-ben belsö időhatárt jelöltem ki. Ez utóbbi döntés prob¬
lematikusnak bizonyult: a legtöbb felrajzolt változási folyamat nem
ért véget 1848-ban, hanem a későbbiekben módosult. Ez a források
diktálta kényszerűség tehát számos ponton éppen a választott idő¬
szemlélet érvényesülését tette lehetetlenné.
Az 1960-as években az egyetemes gazdaság- és társadalomtörténet¬
írást meghódító francia iskola másik alapja a regionális monográfia
volt. Az Annales-iskola keletkezésénél az egyik meghatározó hatás
a francia földrajzi iskola, Vidal de la Blache szemlélete volt, amely
szerint a földrajzi miliő lehetőségeket kínál, amelyet az emberi tár¬
sadalmak eltérő módokon ragadnak meg. A kistáj e szemléletben
olyan egység, amelynek keretében jól vizsgálható az ember és a föld¬
12 Wellmann Imre 1979.
3 Ennek eredménye első kísérletem a kvantitatív történetírás terén (Benda Gyu¬
la 1973).
4 A korszakhatárt elsősorban az uradalmi forrásanyag indokolja. 1849 után el¬
tűnik az uradalmi ellenőrzés, meggyérül a forrásanyag. Keszthely várostörténeti
monográfiájának tervezetében Szécsényi Mihály kezdte el kutatni e korszak tár¬
sadalomtörténetét, de még 6 sem késziilt el. Id6k6zben Tar Ferenc egy kis fü¬
zetben megírta az 1849 és 1854 közötti várostörténetet.