Benda Gyula kéziratban maradt PhD-értekezése (2002) a magyar
társadalomtörténet egyedülálló teljesítménye. A szerző keszthelyi
kutatása a társadalomtudományos történelem módszertanával in¬
dult a nyolcvanas években. Franciaországban a régiókat, illetve
városokat és vidéküket tárgyaló, hasonló kérdésfeltevésű nagy¬
monográfiák a hatvanas évektől jelentek meg. A lokális-regionális
társadalmi elemzés Annales-hagyománya volt a disszertáció egyik
szellemi forrása. Ugyanakkor nagy hatást gyakoroltak rá későbbi
fejlemények is, különösen az olasz mikrotörténelem s ennek francia
recepciója, amely kialakította a multiszkópikus történeti vizsgálódás
elképzelését: az egy kérdésben több egymással egyenrangú szinten
folytatott kutatás koncepcióját. Benda Gyula történetszemlélete te¬
hát menet közben fontos változáson ment keresztül. Ő viszont úgy
sajátította el a mikrotörténelemnek a cselekvő egyénekre vonatkozó
kérdésfeltevéseit, hogy rendelkezett a társadalomtudományos tör¬
ténelem műveléséhez szükséges tudással, és nem adta fel eredeti
kérdéseit, hanem folytatta a kezdeti kutatásokat, ezekre építette
rá a mikrotörténelmi megközelítésből következő vizsgálatokat.
Ennélfogva e kettős közelítés eredménye különleges értékkel bír.
A nemzetközi szakirodalomban ilyen jellegű munka talán csak a
göttingeni Max Plack Történeti Intézetben készült Hans Medick és
Jürgen Schlumbohm tollaböl,' akiknek protoindusztrializäciös ku¬
tatäsa öltött módosult formát az évek folyamán a mikrotörténelem
1 Medick, Hans: Weben und Überleben in Laichingen 1650-1900. Lokalgeschichte
als Allgemeine Geschichte. Göttingen, Vandenhoeck-Ruprecht, 1996;
Schlumbohm, Jürgen: Lebensläufe, Familien, Höfe. Die Bauern und Heuerleute
des Osnabrückischen Kirchspiels Belm in proto-industrieller Zeit, 1650-1860.
Göttingen, Vandenhoeck-Ruprecht, 1994.