Page 171 [171]
OCR
5. Intézményesülés s 169 annak idején Aczél tette lehetővé, akinek „a pszichoanalízis valamennyire személyes ügye volt, anélkül, hogy valaha is nyíltan föllépett volna mellette" (Hidas 1998: 122). Az Egyesület alapításával kapcsolatban viszont nincs ilyen megjegyzése, úgy tűnik, Aczélnak már nem volt közvetlen szerepe. A Ferenczi Sándor Egyesület tehát egy évvel a nevezetes kiállítást követően jött létre Hidas György vezetésével, rajta kívül tizenkét alapítóval" -— a taglétszám hamarosan több száz főre gyarapodott, közöttük külhoniakkal is. 1989-ben már megrendezték első konferenciájukat, amit azóta számos másik követett. 1990-ben elinditottäk folyéiratukat, a Thalassät. Miért válhatott Ferenczi névadóvá? A kérdésre számos választ adhatunk: a magyarországi pszichoanalízis megteremtője, a Nemzetközi Pszichoanalitikus Egyesület megalakulásának kezdeményezője, később elnöke, a Magyar Pszichoanalitikai Egyesület megalapítója, emellett — mint említettem -— a világ első pszichoanalitikus professzora volt, életműve egyaránt jelentős a pszichoanalitikus elmelet &s gyakorlat szamära („nyelvzavar”- koncepció, aktív technikák, traumaelmélet); munkássága azért is jelentős, mert ügy velte, hogy a pszichoanalízisnek nem csupán a gyógyítás és az ehhez kapcsolódó kutatás a területe, hanem ez egy olyan eszmerendszer, amely a társadalom egészét formálhatja. A Ferenczi Egyesület tehát a rendszerváltás környékén - az archivumi törekvesek &s a pszichoanalizis-törteneti kutatások mellett — egyfajta fórumként, találkozási lehetőséget kínáló szervezetként is működött azok számára, akik nem - vagy nem csupán - a pszichoanalízis gyógyító aspektusaival foglalkoztak: így a terapeuták mellett szociológusok, néprajztudósok, filozófusok, irodalmárok, történészek lettek a tagjai (HiDAs 1990: 5). Az analitikusok , klasszikus" szakmai szervezete, a Magyar Pszichoanalitikus Egyesület, az egyesületi törvény kihirdetését követően alakult meg (1989). A két egyesület szervezetileg egymástól elkülönülten működött (és működik ma is), oly módon, hogy a pszichoanalízist hivatásszerűen művelők mindkét intézménynek tagjai lehettek, míg a pszichoanalízist társadalmi összefüggéseiben, hatásaiban szemlélő, szakmán kívüli értelmiségiek a Ferenczi Egyesületben kaphattak helyet. A nemzetközi szervezet számára komoly demonstrációt jelentett a magyar Munkacsoport nyilvánosság elé lépése, A pszichoanalízis magyarországi története című, a konferencia keretein belül megrendezett kiállítás pedig úgy 187 Az alapítók között találjuk a magyar társadalomtudományi értelmiségnek a tudományos közéletben elismert, ekkor már jelentős szakmai teljesítményt felmutató szereplőit (Hidas György, Litván György, Popper Péter, Poszler György, Szabolcsi Miklós) - ők képviselik az alapításhoz szükséges tekintélyt és szakmai presztízst. És ott vannak egy ambiciózus, már teljesítményekkel is rendelkező, a következő évtizedekben különösen aktív nemzedék tagjai (Bókay Antal, Dobossy Mariann, Erős Ferenc, Harmatta János, Mészáros Judit, Szalai Júlia, Székács Judit) - ők az aktív, terhelhető, a munkaterheket vállaló generáció.
