Page 165 [165]
OCR
5. Intézményesülés s 163 dor tiszteletére, és emléktáblát avatnak Ferenczi miskolci szülőházán."" Hasonlóképpen tett a Népszabadság is, Ferenczire világhírű orvos-pszichoanalitikusként hivatkozva."? Az emlékülés elmúltával - de csupán a november 1-jei eseményt megemlítve - utóbbi lap egy rövid hírben szintén beszámolt a megemlékezésről: a beszámoló szerint Miskolcon Ferenczi-emléktáblát helyeztek el, illetve nemzetközi tudományos ülés és a könyvtárban kiállítás volt Ferenczi munkáiból." Számomra az első pillanatban szinte beilleszthetetlennek tűnt ez a miskolci konferencia a történtek sorába: , miskolci konferenciáról" ugyan szó esett analitikus körökben, azonban ezt az eseményt mindenki évekkel későbbre datálta, mint az MTA-belit."" A megoldás azonban egyszerű, és az MTA-konferencia programfüzetében rejlik: az 1987-es miskolci események a budapesti konferencia járulékos részei voltak: szatellit rendezvény, választható program, érdekesség. Ez került, felnagyítva, előtérbe állítva a napi sajtóba. De miért , hasította le" a hatalom a budapesti eseményeket, miért kellett tagadnia, elhallgatnia a történteket? A hatalom borderline működésének hátterét talán sosem tudjuk megnyugtató módon értelmezni - maradnak a találgatások, a valószínűségek latolgatásai. Elképzelhető, hogy a magyar pszichoanalitikus mozgalomból éppen a , budapesti iskola" feje, Ferenczi volt egyedül - vagy csaknem egyedül - vállalható a hatalom számára. Nem azért, mintha nem lett volna meggyőződéses pszichoanalitikus (vagyis legfeljebb a , tűrt" kategóriába volt sorolható a rendszer számára), hanem azért, mert Ferenczi 1919-ben, a proletärdiktatüra idejen - a galileista diákok kérésének megfelelően - katedrät kapott a Budapesti Egyetem Orvoskarán (ezzel ő vált a világ első pszichoanalízis-professzorává), és az ellenforradalmi rendszer, másokkal együtt, azonnal eltávolította az egyetemről (PAukovIics 2018; ERős 2011: 92-97). Az is elképzelhető, hogy egy kisebb vidéki orvoskonferencia, emléktáblaavatással, sokkal inkább a közvélemény elé tárhatónak számított, mint mindenféle nyugati freudisták akadémiabeli szereplése, élükön a rendszer által korábban többször meghurcolt Nemes Líviával"" (ráadásul egy rendkívül érzékeny évforduló, a , Nagy Októberi Szocialista Forradalom" 70. évfordulója megünneplésének küszöbén, ettől volt hangos ezekben a napokban az ország, de legalábbis a napi sajtó). És az is megfontolandó, hogy a konferencia s Emlékülés. Népszava 1987. október 14. 115(242). 8. 472 [Tudományos emlékülést...] Népszabadság, 1987. október 14. 45(242). 8. 473 [Ferenczi Sandorra...] Népszabadság, 1987. november 3. 45(259). 12. #4 Ferenczi hazatér" - nemzetközi konferencia programfüzete. Aprónyomtatvány. (Mészáros Judit tulajdonában.) Miskolc, 2008. november 27-29. 475 "Nemes Líviát 1956-ot követően több mint két évre bebörtönözték (NEMES 1997: 174).
