Page 161 [161]
OCR
5. Intézményesülés e 159 is végeztek csoportvizsgálatokat, és az osztály elindulásával bekerülhettek a „csoportpszichoteräpiäs egyesiilet és csoportanalízis vérkeringésébe." Ez olyan jól sikerült, hogy például az 1986-ban - tehát mindössze 2 évvel az osztály hivatalos megnyitása után -— Zágrábban megrendezett 9. Nemzetközi Csoportterápiás Konferencián (Ihe 9th International Association for Group Psychotherapy and Group Processes Congress) a Tündérhegyről érkezők külön szimpózium keretében 10 előadást tartottak az osztályon folyó pszichoterápiás kutatásokról (Buda 1986). Az oktatás és kutatás azonban csak kiegészítője volt a legfontosabbnak, vagyis a betegek ellátásának. Ez a feladat különösen az első években bizony nem volt könnyű. Mind a ház kiürítésének, mind magának a renoválásnak az elhúzódása miatt rettenetes körülmények uralkodtak. Egy pszichoanalitikus kolléga így emlékezett erre az időszakra: , Amikor én először ott voltam, az maga volt a pokol tornáca. Ott tbc-s elmebetegeket tároltak, és a szintek között, ha emlékszik rá, a második és első emelet, valamint az első és a földszint között olyan dróthálók voltak, mint a Csillag Börtönben, hogyha valaki szuicidálni szeretne, és leugrik, az a dróthálón fennakad, és nem fog meghalni."? Ekkoriban a terapeuták egy része - köztük Hidas főorvos az alagsorban, egy kis szobában dolgozott. Mások különféle póthelyiségeket kaptak az egyelőre használhatatlan főépület helyett: ahogy haladt az építkezés, változtak a helyiségek. Ilyen körülmények között természetesen nem volt mindig egyszerű terápiás üléseket tartani, de a kreativitás sok mindenre megoldást jelentett. A fiatalemberként odakerült pszichológus a következő példát hozta a mostoha körülményekre és a túlélési stratégiákra: , Ugye, szorítottak ki bennünket a különböző helyiségekből, és X. Y. kolléga is meg én is egy időben egy volt nővérszállási épületben kaptunk egy ilyen kis szobácskát, és az X. szobája meg az én szobám között volt egy vécé. Azt hiszem, hogy nyilvános vécé, már úgy nyilvános, hogy azt használták kívülről. És akkor hát az tulajdonképpen elég zavaró volt, és akkor én kérdeztem egyszer a Feritől, hogy: - Te, Y, téged nem Zavar ez a vécé, állandóan jönnek ide, rotyogtatják meg lehúzzák? Azt mondja: - Te, hät ez remek - azt mondja -, a katatim imaginatív képélmény, ez a patak csobogása." Az induló pszichoterápiás osztálynak a megfelelő helyiségek mellett természetesen páciensekre is szüksége volt. Az egész országból jelentkezhettek felvételre a pszichés problémával küzdő, pszichoterápiával megközelíthető felnőttek (illetve az ambulanciára természetesen csak a bejárást megoldani tudók). Az új intézmény megismertetése komoly munkába, esetenként szin+“ Történeti interjú II[/7/156—157. 162 "Történeti interjú 11/8/192. 163 "Történeti interjú [/2/38.
