Seite 154 [154]
152 e Élettörténet és pszichoterápia
az osztály csak 1984-ben nyílhatott meg, a Pszichoszomatikus és Pszichote¬
rápiás-rehabilitációs Osztály, vagyis , Tündérhegy" addig csak pszichoterá¬
piás ambulanciaként működött. A felújítás kellős közepén viszont megkez¬
dődhetett a rendelés: a kezdetektől ott dolgozó pszichiáter-pszichoanalitikus
visszaemlékezése szerint , a portaépületben, ilyen pár lyukban léteztünk", az
ambulálás és a tervezgetés töltötte ki az időt." Az építkezés évei alatt a járó¬
beteg-rendelés folytatása mellett a személyzet - a , team" - építése zajlott, és
ebből a szempontból nyereség is volt az elhúzódó felújítás: a munkálatok alatt
,létre lehetett hozni egy kiváló intézményt, ahol kiváló emberek dolgoztak,
kiváló státuszellátottságot lehetett kialakítani" (HipAs 1998: 123). A , kiváló
státuszellátottság" nem csupán annyit jelentett, hogy míg az országos norma
szerint 1 pszichológusra 100 beteg jutott, itt kb. 8, hanem azt is, hogy volt idő
a szakmailag elsőrangú és rendkívül lelkes pszichoterapeuták megnyerésére.
Bár 1984-ben végre elkezdődhetett az osztályos munka is, nem ment minden
furcsaság nélkül: az ágylétszámot 83 főben állapították meg, de az épület ka¬
pacitása sohasem tette lehetővé ennyi beteg elhelyezését - a teljesíthetetlen
szám úgy jött létre, hogy a döntéshozók beleszámították az egykori tüdőosz¬
tály megszüntetett napozójának ágyait.""
A hosszadalmas - és bizonyos kérdésekben kétes eredményt hozó - szer¬
vezés nem hatott riasztóan: jelentős szakmai múlttal rendelkező kollégák
mellett frissen végzettek vagy végzés előtt állók jelentkeztek, hogy szívesen
dolgoznának az új intézményben. Így tett az 1982-ben utolsó éves, lelkes
pszichológushallgató is: , Jött az információ, hogy Tündérhegyen fog alakul¬
ni egy pszichoterápiás osztály. És akkor én ifjú voltam és bohó, és azt gondol¬
tam, hogy hát megpróbálom... Azt hallottam, hogy ott valami pszichoterá¬
piás dolog van, és az másmilyen, mint máshol, és az valami nagyon izgalmas,
és hogy az valami nagyon egyenlőségalapú munka meg minden. Na, szóval
azt mondtam, próba - szerencse." Tehát a pszichoterápiás szemléletmód
mellett - vagy azzal együtt járó - demokratikus légkör volt az, amely a leg¬
inkább vonzónak bizonyult. Ahogy korábban láttuk, a diktatórikus jellegű
irányítással szemben képviselt, , egyenlőségalapú" működésmód más pszi¬
choterápiás intézményekre is jellemző volt, és a munkatársak rendkívüli
módon értékelték ezt a szabadságot. Így történt ez többek között a csupán
, Völgy utcaként" emlegetett intézményben is.
+4 "Történeti interjú II[/7/155.
45 Harmatta János: Tanulmány az OORI Pszichoszomatikus és Pszichoterápiás-rehabilitációs Osztály
(Tündérhegy) jövőjéről. Kézirat. (OORI Irattár.) Budapest, 1993. 6. A tüdő-és elmeosztäly kapacitä¬
sát is 82 főben állapították meg. Lásd: Naptár. Lobogó 1975. július 3. 17(27). 2.
“46 "Történeti interjú [/2/36.
147 Ennek a szabad osztályos légkörnek meg is volt a maga ára - gondoljunk a már említett ügynök-te¬
rapeutákra.