meghonosította a Bálint-csoportokat (HUSZÁR 1984; OZSVÁTH 1984; JUHÁSZ
1984). Szorgalmazta az úgynevezett open-door (nyitott ajtós) pszichiátriai
rendszer bevezetését: az országban először ő hozta létre az első ilyet Debre¬
cenben, ezt Budapest (1968), majd a vidéki kórházak követték."" A klasszikus
zárt osztályok számát tehát jelentősen csökkentették, bár természetesen azok
sem tűntek el teljes mértékben.
Mindenesetre látható jelei voltak annak, hogy az úgynevezett terápiás ni¬
hilizmusnak, tehát a - kényszerből - minimális gyógyító eszközzel végzett
pszichiátriai kezeléseknek végük van. Ez elsősorban a pszichofarmakonok
megjelenésének volt köszönhető: 1952-ben, a klórpromazin kifejlesztésével
indult a sor, ezt más neuroleptikumok, majd benzodiazepinek, antidepresszí¬
vumok követték (TRINGER 2001: 57). Mindezek előtt , még nem voltak aktív
kezelések, csak elektrosokk. A betegek egy életen keresztül elmegyógyinté¬
zetben voltak, és csak keveseknek sikerült kikerülni. Ma megfordult a világ.
Ma a betegek csak néhány hetet töltenek benn... Jöttek az új kezelések, az új
gyógyszerek. Csodálatos esetek történtek. Ott feküdt 20 éve a katatón beteg,
megkapta a Largactilt,"okelj fel és jarj«, és a katatón beteg felkelt és járt.
Amulatos. Ez 1955-ben volt” (PANETH 2013: 18). Részben ez a látványos fej¬
lődés indította arra a hazai döntéshozókat, hogy az 1960-as évek második
felétől megreformálják az elmebeteg-ügyet. Az 1966. évi 12. tvr."! abból in¬
dult ki, hogy az elme zavarai gyógyíthatók, tehát rendkívül lényeges, hogy a
páciens minél előbb orvosi segítséget kapjon, felvételt nyerjen a pszichiátriai
osztályra, vagyis már enyhébb tünetek esetén be lehet utalni elmeosztályra,
nem szükséges megvárni az ön- vagy közveszélyes állapot kibontakozását,
mint a korábbi szabályozás szerint. A rendelet ugyanakkor szentesítette a
megalkotása előtt már kb. egy évtizeden át bevettnek számító gyakorlatot,
hogy bár az addig érvényben lévő szabályozás szerint hatósági orvos (tisz¬
tiorvos) döntése kellett volna a felvételhez, mégis, ekkor már a legtöbb eset¬
ben pszichiáterek beutalásával érkeztek a betegek, illetve szükség esetén más
orvos is javasolhatta felvételüket. A korábbi, adminisztratív szintet jelentő
járásbírósági szemle helyett most már szakmai fórum: az orvosi bizottság
vált illetékessé abban, hogy eldöntse: a beteg a maximum nyolchetes megfi¬
gyelési időszak elteltét követően továbbra is az osztályon maradjon-e; emel¬
lett - a paciens vagy hozzátartozója által - korábban is kérhető a 8 napon
belül megtartandó felülvizsgálat. Az új rendelet értelmében a beteg maga is