OCR Output

132 e Élettörténet és pszichoterápia

zissel foglalkoznak (PErő 2013: 138). Mindenesetre a pszichoanalízis olyan
terület volt, amely , hangulatában illegálisnak" számított, bár a "70-es évek¬
ben nem járt érte különösebb megtorlás (FLASKAY 2013: 115), ugyanakkor
esetenként bizonyos munkahelyi nehézségekkel számolni lehetett (LUKAcs
2013: 27). A terápia és a képzés egyaránt lakásokban folyt, formális-legális
keretek nélkül: , egy titkos szektának is mondhatnám, de nem bántott a ku¬
tya se. Az elérhető-választható analitikus mesterek és képzések elérhető¬
ségei , teljes titokban, informális módon terjedtek" (PETŐ 2013: 8), de azért
oly módon, hogy az érdeklődő fiatal értelmiségiek, egyetemisták rálelhettek.

Az, hogy a pszichoanalízis ilyen szabadkőműves-jelleget öltött, két ténye¬
zővel magyarázható. Az egyik a Vikár György által megfogalmazott , tiltott
gyümölcs"-motívum, vagyis a pszichoanalitikus pszichoterápiának nem-egé¬
szen-bevett, nem-egészen-hivatalos mivolta. A túlszabályozott társadalom¬
ban, ahol a hatalom csak a saját maga által létrehozott és működtetett intéz¬
ményeket tűrte meg, egy formalitást nélkülöző - de korántsem feladat nélkül
való - egyesülethez, pontosabban társasághoz tartozni, ráadásul olyanhoz,
melynek ideológiájáról néhány évvel azelőtt még nem lehetett beszélni, bizo¬
nyos szempontból rendszerellenes, de legalábbis rendszerkritikus tevékeny¬
ségnek számított, még akkor is, ha tényleges rendszerkritika nem hangzott
el egy analitikus szemináriumon: maga a részvétel számított annak. Mindez
annak ellenére történt így, hogy - mint már jeleztem -a hatalom bizonyos
prominens képviselői támogatóan álltak a pszichoanalitikus gyakorlathoz.
Ez a támogatás nem csupán a , Faludi utca" megalapítását eredményezte,
hanem a pszichoanalitikus szakirodalom kiadásának megindítását is. Buda
Béla elbeszélése szerint az empátiáról tartott előadássorozatának sikere ve¬
zetett a régóta nélkülözött szövegek kiadásához: , Hívattak egyszer a Gon¬
dolat Kiadóba, hogy ebből könyvet kell írnom, Aczél elvtárs kérésére... nem
akartam a könyvkiadást vállalni. Szabályos alku keletkezett, kialkudtam a
Pszichoterápia című szöveggyűjteményt, és a Freud-kiadások megindulását
a Gondolatnál" (BupA 2011/2019: 237). Hozzá kell tennünk: az Empátia első
kiadása 1978-ban, a , kialkudott" kötetek csak 1982-ben jelentek meg - tehát
az enyhülés korántsem zajlott túl gyors ütemben. Az 1970-es években még
nem volt időszerű a Freud-kiadás, még nem kaphattak ekkora nyilvánossá¬
got a pszichoanalitikus tanok: maradt a fél-legalitás. (Nem véletlen, hogy a
pszichoterápiák és az alternatív művészetekhez sorolt tevékenységek sokszor
összetalálkoztak: a lélekhez való kapcsolódás, a szabad önkifejezés vágya
mellett ez a periféria, a fél-legalitás is összekötötte őket.)

A képzésben és analitikus gyakorlatban részt vevők identitását nagyban
meghatározta ez a félig-titkos, félig-látható világ. Az, hogy nem a hatalom

391 Történeti interjú [/7/202.