Page 124 [124]
122 » Élettörténet és pszichoterápia
hogy hogy kell egy pácienssel foglalkozni, és bedobott bennünket a mélyvíz¬
be, és rátanított bennünket arra, hogy hogy kell fölvenni a kapcsolatot egy
pacienssel.”*” Kétségtelenül ő volt a legmeghatározóbb klinikai pszichológus
a korszakban, akinek iskolateremtő képességét, szakértelmét a hatalom is
kénytelen volt elismerni, és tevékenységének nyomán a Lipótmezőn létrejött
a klinikai pszichológusok hivatalos kiképzőhelye (SZAKÁCs - BAGDY 1993).
Tehát a szektajelleggel indult, a Belügyminisztérium és konzervatív pszichi¬
áterek szemében egyaránt botránykőnek, de legalábbis nagyon gyanúsnak
számító Laboratórium végül intézményesült, beépült a hivatalos, diploma
utáni szakképzési rendbe.
Mérei - a Mester-szerepet felvállalva — a betegvezetés mellett életvezetés¬
re is oktatott, amit nem mindig lehetett elválasztani a szakmai jellegű ta¬
nácsoktól. Így elvárta, hogy tanítványainak, a leendő pszichoterapeutáknak
legyen gyerekük, doktori fokozatuk, jogosítványuk, és menjenek analízisbe
(ő maga nem volt felkent analitikus, BoRGos 2006: 25-26). Természetesen
nem csupán elvárásokat fogalmazott meg, hanem rengeteget adott is a hozzá
közel állóknak ismeretben, szemléletmódban, a betegek és a szabadság min¬
denekfeletti tiszteletében - bár utóbbit tekintve láthatjuk: ő is rendelkezett
bizonyos konvenciókkal. Kiváló tehetséggel szervezett maga körül közössé¬
geket, amit többek között az is jelez, hogy évtizedekkel Mérei halála után sem
szűnt meg két tanítványi, pszichoterápiás csoportja (FONYóÓ 2006: 59).
A Lipótmező mellett a másik ilyen közismert hely, ahová érdemes volt el¬
járni, a , Faludi utca", vagyis a Fővárosi Tanács Gyermekpszichológiai Szak¬
rendelője (XIII. ker., Faludi u. 5.) volt. Az intézményt 1968-ban hozták létre
azzal a céllal, hogy a nevelési tanácsadók kompetenciáját meghaladó, súlyo¬
sabb nehézségekkel küzdő gyerekek pszichiátriai, pszichológiai, pedagógiai
ellátását biztosítsák (MURÁNYI-KovÁcs 1969). Vezetőjévé dr. György Júliát
nevezték ki, aki - mint korábban említettem - az egykori nehéz helyzetű
gyereknek nyújtott támogatása miatt Aczél György személyes védelmét él¬
vezte. Az elkötelezett gyógyító - nem mellesleg kitűnő szakember -, akinek
működését mind a német megszállás, mind a személyi kultusz évei ellehetet¬
lenítették (VIKÁR 1978), végre komoly feladathoz jutott: számára , a Faludi"
a beteljesedést, a célba érést jelentette. Végre megvalósulni látszott az, amiért
egész életében dolgozott, igazi terápiás és szellemi műhelyt hozhatott létre
maga körül (KUN 1978: 413). György Júliát hamarosan a , gyermekvédelem
ez ideig legjelentősebb művelőjeként""" tartották számon, intézményét pedig
gyermekpszichoterápiás központként, képző intézményként - noha oktatást
csak , mellékesen", az igényeket felmérve végeztek.
573 Történeti interjú [/1/2-3.
74 Köves Rózsa: Kilencven éve született dr. György Júlia. Magyar Nemzet 1986. június 28. 49(151). 7.