Page 114 [114]
OCR
112 s Élettörténet és pszichoterápia 273 fő korábbi tevékenysége beszámításával (Bagdy 1989: 433). 1985-ben az egészségügyi miniszter azzal egészítette ki a fenti rendeletet, hogy az OTKI rektorának eseti engedélye alapján pszichoterapeuta cím használatára jogosította fel azokat a klinikai szakpszichológusokat, akik legalább 4 éve ,,tudományos felkészültséget bizonyítóan foglalkoznak pszichoterápiával". Mint láthatjuk, a korszakban a pszichológia és a pszichoterápia komolytalan, sőt veszélyes tudományként való feltüntetésétől eljutottunk a klinikai pszichológusi képzés szabályozásáig, a pszichoterápiás képzés kereteinek lefektetéséig. Utóbbi képzési rendszere a rendszerváltással, a módszerspecifikus egyesületek megjelenésével válhatott teljessé, melyeket az egyesülési jogról szóló törvény alapozott meg.??" A pszichoterápia intézményesülésének nyomon követésével tulajdonképpen a Kádár-korszak , puhulásának" folyamatát is követhetjük. Az időszakban tehát megváltozott a képzési rendszer, és a társadalmi-politikai közeg is alapvetően más volt 1957-ben, mint például a tanulmányait 1977-ben kezdő egyetemista számára, azaz összességében nem egyszerű az e , hosszú korszakban" képződőket egy kalap alá venni, de mégis megfogalmazhatók bizonyos jellemző vonások. Az első a mélységes lelkesedés és elkötelezettség, amellyel a szakma felé fordultak. Ezzel kapcsolatban felvethető, hogy némi torzítással számolhatunk, hiszen azok a pszichoterapeuták, akik emlékiratokat írnak, akikkel interjúkat készítenek, természetesen a szakma jelesei közé tartoznak -— míg az esetleges pályamódosítókat meg sem találja a kutató. Bár a korszaknak bizonyára nem minden egyes pszichológus- vagy orvostanhallgatóját jellemezte a lelkesedés és elkötelezettség, a felhasznált — írott és szóbeli - forrásokban ezek mégis vissza-visszatérő, fontos és meghatározó elemekként tűnnek elő. Már az egyetemre történő bekerüléshez is jóval több erőfeszítés kellett a mainál: nem csupán a származás, a politikai szempontok még mindig érvényesülő hatásai, esetleg a helyhiány okozhattak nehézséget, de ezeken túl mind az orvosi, mind a pszichológusi szakot a korszak egészében rendkívüli népszerűség jellemezte: például 1973-ban pszichológiából 27-szeres volt a túljelentkezés." A hagyományosan kiemelkedő presztízsű és - mint láthattuk - a rendszer szempontjából kisebb veszélyességűnek tartott (ti. alapvetően a testtel foglalkozó, ideológiailag kevéssé érintett) általános orvosi szak nem veszített a népszerűségéből, a pszichológia pedig , elit dolognak számított: modern, misztikus, ismeretlen, új" szak volt - bár a megítélés kettősségét 36 Az egészségügyi miniszter 5/1985. (VIII. 15.) EüM számú rendelete a klinikai pszichológusok és a klinikai gyermekpszichológusok szakképzéséről és továbbképzéséről szóló 14/1981. (XI. 4.) EüM számú rendelet kiegészítéséről. Magyar Közlöny 1985. augusztus 15. (31). 764-765. 37 1989. évi II. törvény az egyesülési jogról. Művelődési Közlöny 1989. április 15. 33(5). 622-625. 338 Szőke Sándor: 55 ezer érettségiző felvételi esélyei. Magyar Ifjúság 1973, 17(13). 12-13.
