Oldal 109 [109]
4. Képzés e 107
terveként mindössze annyi szerepelt, hogy a Szovjetunióban szerzett tapasz¬
talatokat meg kell ismertetni (MTA 1956), 1957 februárjában - már önálló
bizottságként - a tagjai megfogalmazták azt a vágyukat, hogy a pszichológia
minden területének képviselője - tehát a pszichoterápiával foglalkozók, töb¬
bek között az orvosok is - vegyenek részt a csoportban (MTA 1957).
A hivatalos - vagyis meghirdetett és mindenki számára nyilvános - pszi¬
chológusképzés megindítása 1957 őszén, az egyetemi reform keretén belül
történt meg. Ekkor ötévesre emelték a műegyetemi és bölcsészképzések idő¬
tartamát, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen az irodalomtudományi,
történettudományi intézetek és a Lenin Intézet összeolvasztásával egysé¬
ges bölcsészkar jött létre. A Karon újra működhetett a filozófia tanszék,
és új(nak számító) szakok oktatása indult: spanyol, görög, logika, pszicho¬
logia.*”° Szabalyoztak a felveend6 bülcsészet- és természettudomänyi szako¬
kat: a tanároknak kétszakosokká kellett válniuk, és a nem-tanári bölcsész¬
szakokra - többek között a pszichológiára - csak egy másik tanárszakkal
együtt lehetett beiratkozni.?7" Emellett - többek között - előírták az orosz
nyelv kötelező oktatását az első két egyetemi évfolyamon, és új ösztöndíj¬
és tandíjszabályzatot vezettek be, amely , jobban figyelembe veszi a tanulók
osztályhelyzetét".?" A tanulmányi és szociális szempontok mellett a dön¬
téshozók lényegesnek tartották azt is, hogy felhívják a figyelmet az , ifjúság
erkölcsi nevelésének" fontosságára is, ami természetesen a Kommunista If¬
júsági Szövetségnek delegált feladat volt.? Az egyetemi pszichológia szak
indításával párhuzamosan bevezették a pszichológia tantárgy oktatását - a
művészettörténettel és logikával együtt - a gimnáziumok végzős osztályai
számára."
Az 1957/58-as tanévvel tehát új fejezet kezdődött a lélektani képzés törté¬
netében, egyúttal lezárulni látszott a fordulat óta jellemzőnek tekinthető el¬
tűnések korszaka, nevezetesen a pszichológiában, pszichoterápiában képző¬
dőknek az a tapasztalata, hogy máról holnapra nyoma veszhet a kollégáknak
vagy éppen a kiképző analitikusoknak. , Hajmeresztő menekülések" történ¬
tek: Klauber Anni pszichológus-hallgatónő szüleivel és leendő férjével, a ké¬
sőbb Nobel-díjassá vált, itthon munkaszolgálatos, majd antimarxista nézetei
miatt egyetemi állásából elbocsátott Harsányi Jánossal indult Nyugatnak
(SZÉP 2001; FENYVESI 2000) - ami után barátnőjét marasztalták el az egye¬
temen, amiért nem értesítette a hatóságokat Anniék disszidálási szándékáról
35 Sokoldalúan fejlődnek egyetemeink az új tanévben. Magyar Ifjúság 1957. aug. 31. 1(38). 1.
36 Az egyetemi felvételek, az ösztöndíjak, a tandíjmentesség. Esti Hírlap 1957. aug. 31. 2(203). 1.
37 Mit kell tanulniok a szaktanaroknak. Esti Hirlap 1957. maj. 24. 2(119). 1.
528 Filozófiai tanszék a budapesti egyetemen. Népakarat 1957. aug. 31. 2(203). 1.
39 Az egyetemi képzés problémáiról. Népszabadság 1957. augusztus 31. 2(205). 8.
30 Egy héttel a tanévnyitás előtt. Népszabadság 1957. augusztus 28. 2(202). 1.