Oldal 103 [103]
4. Képzés e 101
megismerkedett (PLÉH 2001: 141). Kinevezésében imponáló tehetsége, ki¬
váló képzettsége és kutatói gyakorlata mellett nyilván az is sokat számított,
hogy még középiskolásként a Galilei Kör tagja volt, a Rákosi-per idején pedig
a külföldi sajtó tolmácsaként működött (HuNYADY 1985: 374). Megbízását
, szünetelő tanszéket ellátó megbízottként" kapta — ugyanis lélektani tanszék
formálisan nem létezett, csupán intézeti munka folyt. Az 1947/48-as tanévtől
az intézeti igazgató Várkonyi, ugyanakkor az intézet vezetője Kardos Lajos
volt (PÁZMÁNY 1948b: 62; PÂZMANY 1949: 99).$
Mind a lélektan iránt érdeklődő orvostanhallgatókról, mind a lélektant
hallgató bölcsészekről elmondható, hogy nem csupán az egyetemen képződ¬
tek. A szakmai gyakorlatra, gyakorlati képzésre számos lehetőségük nyílott:
Paneth Gábor például a Fővárosi Nevelési Tanácsadó munkatársaitól sajátí¬
totta el a Szondi- és a Rorschach-teszteket, a játékterápiát, és ők ajánlottak
neki analitikust is (PANETH 2013: 11). Barkóczi Ilonának az érettségi elnöke
adott ajánlólevelet Méreihez, és egyetemistaként részt vehetett a szociomet¬
riai értékelésekben, szintén megismerkedett a legfontosabb pszichodiag¬
nosztikai tesztekkel, és nagy érdeklődéssel hallgatta a Tanár Úr szuggesztív
előadásait (BARKÓCZI 1998: 14). A Méreit meg a Szabadegyetemröl ismerö fi¬
atalember természetesen szintén bekapcsolódott mestere kutatásaiba: többek
között a háborús bűnösökkel és prostituáltakkal is foglalkozhatott." Vikár
György a lipótmezei Lélektani Laboratóriumában Benedek István tanítvá¬
nyául szegődött, elvégezte sorsanalitikus szemináriumát, de még ennél is na¬
gyobb hatást gyakorolt pályájára, hogy a főorvos betegek közelébe engedte:
osztályán pácienseket exploráltatott, teszteket vehetett fel (VIKÁR 1998: 297).
A háború utáni néhány évben szabadon folyhatott az analitikus képzés, a
személyes analízisek, és a pszichoanalitikus egyesület számos ismeretterjesz¬
tő előadást is szervezett az érdeklődőknek."
Az 1949/50-es tanév gyökeres változásokat hozott az egyetem életében.
Az Orvoskaron megszűnt a pszichoanalitikus szemléletű oktatás, a pszicho¬
analízisben jártas magántanárokra, többek között Gartnerre sem tartottak
igényt. A Bölcsészkaron tulajdonképpen Kardosra és Várkonyira szűkült az
amúgy sem nagy Intézet. Továbbra is tanítottak általános lélektant, nevelés¬
lelektant - utöbbit kettő minden tanár szakosnak előírták. Az új idők jeleként
mindenkinek hallgatnia kellett a Bevezetés a történelmi materializmusba, a
Dialektikus materializmus és a Párttörténet tárgyakat, és kötelezővé tették az
orosz nyelv tanulását is. Szintén az új idők jeleként értelmezhető, hogy az In¬
"4 Várkonyi Hildebrand Dezső életéről és pályájáról részletesen lásd: SZOKOLSZKY 2021.
"5 Történeti interjú [/8/232—233.
"6 Például: Mit adhat a pszichoanalízis apedagógusnak? Magyar Nemzet 1947. január 10. 3(7). 4.