Oldal 80 [80]
OCR
78 e Élettörténet és pszichoterápia elvárás, szintén „vadäsztak az F-esekre”*“* (legalábbis a kiváló képességű Fesekre): szerencse, hogy éppen akkor így fújt a politikai hátszél - összegezte a történteket egyik interjúalanyom, aki egyetemi évei alatt az elitképzőnek számító Eötvös Collegiumba is felvételt nyert. Úgy tűnik tehát, hogy a néhány évvel korábban burzsoá mételyként aposztrofált pszichoterápia (különösképpen a pszichoanalízis) szakmaként történő választása a korszakban, hasonlóan az orvoskarokhoz, egyrészt hasonló hátterűeket vonzott, másrészt új szereplők jelentek meg ezen a területen is: a fizikai dolgozókként számontartottak gyerekei, akik éppen a rendszer hathatós segítségével jutottak a nem olyan régen még tiltott tudomány közelébe. A sokszor még manapság is az elithez tartozónak tekintett — és kétségkívül meglehetősen költséges - pszichoterápiákhoz, illetve a szakmát megalapozó felsőfokú képzéshez való hozzáféréshez a hatalom kétszeresen is hozzájárult. Egyrészt a felvételi szabályok módosításával már a háborút követően megnyílt a felsőoktatás felé vezető út azok számára, akiket a korábbi rendszer korlátok köré szorított, vagyis demokratizálódott a felsőoktatás. Azaz megszűnt a vallás (, faj") szerinti diszkrimináció, valamint a nők számára - a hittudományi szakok kivételével — a férfiakkal azonos feltételek mellett engedélyezték a beiratkozást a felsőoktatási intézmények bármely karára." Másrészt a szocialista rendszerben a munkás- és parasztszármazásúak egyetemre segítése 1963-ig deklaráltan is általános volt. Egy 1948-as kormányrendelet a felsőoktatásban bizottságok előtti felvételi vizsgák megtartását írta elő, melyeken a jelentkező általános műveltsége és a szakra való alkalmassága mellett demokratikus magatartását is értékelték, de akár el is tekinthettek a felvételi beszélgetéstől." A rendelkezés utóbbi pontjai meglehetősen nagy teret hagytak a bizottság döntésének, minek következtében a munkás- és parasztszármazású hallgatók aránya jelentős mértékben megnövekedett (LADÁNYI 1985: 18). 1953-tól hat kategóriát (munkás, dolgozó paraszt, értelmiségi, alkalmazott, egyéb, osztályidegen) alkalmaztak a felvételizők származása szempontjából (DEvicH 1968: 80), és természetesen az első kettő volt a kívánatos. A művelődésügyi miniszter 3/1963. (V. 19.) MM sz. rendelete eltörölte, hogy a jelentkezőket származásuk szerint kategorizálják, a munkások és parasztok gyerekei pedig külön elbírálásban, rendkívüli előnyben részesülhes44 "Történeti interjú I[/3/107. 45 1946. évi XXII. tc. a nőknek az egyetemekre és a főiskolákra való felvétele tárgyában. https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=94600022.T V&searchUrl=/ezer-ev-torvenyei%3Fkeyword%3D1946 A torvényjavaslatot egyhangúlag fogadták el, és minden parlamenti párt nőképviselője melegen üdvözölte. Lásd: Liszkai-Kováts Ilona: Megnyílt az út... Szivárvány 1946. szeptember 14. 1(16). 16. 46 A Magyar Köztársaság kormányának 7.870/1948. Korm. sz. rendelete. Magyar Közlöny 1948. július 25. (167). 1655—1656.
