Page 78 [78]
OCR
76 s Élettörténet és pszichoterápia lásokról, nyaralásokról, unokatestvérekkel közös játékokról, a nagymama kényeztetéséről meséltek. Ezeknek a kis történeteknek közös jellemzője a biztonság, elfogadottság, nyugalom és elengedettség élményének kifejezése. A középpontban az elbeszélő áll - ellentétben az előző csoport történeteivel, ahol a történelmi események állnak a fókuszban, a gyerek inkább csak reagálni kénytelen ezekre -, de a tényleges cselekvésnél lényegesebbnek mutatkoznak a hangulatok, benyomások megjelenítései. A következő csoport Aktivitás-emlékeket vonultatott fel. Itt is a gyerek áll a középpontban, sőt igen aktív szerepet visz, cselekvőként működik, mindig erőt és hatalmat mutató cselekvőként (gyerekméretekben), többnyire kissé különleges szerepben. Például: az óvodás kislány kívülről megtanulta a neki felolvasott János vitézt - de olyan is előkerült, hogy egy kisfiú megvert, legyőzött valakit. Az ide sorolható történetek egy része sajátos módon elővételezi a későbbi szakmai identitást. A verekedős kisfiú története ugyan nem egészen erről árulkodik, de a jó memóriájú kislány a későbbiekben is remek intellektuális teljesítményeket mutatott fel - talán ennek előképe a kis történet. Ehhez hasonló tudásszomj-megjelenítést (emellett: a talpraesettség és autonómia képét) tartalmaz egy olyan elbeszélés, amely szerint az iskolába vágyó, attól kb. 2 km-re lakó fiúcska egyszer csak felkerekedett: ,és akkor fogtam magam, és elindultam, a bátyám már járt iskolába, és elindultam az iskolába megkeresni őt. És akkor egyszer csak beállítottam, ez egy ilyen tipikus falusi iskola volt, megtudtam, hogy melyik osztályban van, és akkor beállítottam, hogy én jöttem a bátyámhoz iskolába. És aztán így is maradt, mert azóta is szeretek iskolába járni." Szintén az aktív gyerek és a - későbbi - segítő szakma kapcsolata tűnik fel abban, amikor a kisiskolás lány felkereste a közelükben lévő gyerekotthon vezetőjét azzal, hogy szakkörükkel szívesen báboznának a nehéz sorsú gyerekeknek. Az igazgató engedélyezte a fellépést, amely jól sikerült, tehát szép pillanatokat szereztek az állami gondozottaknak, nem mellesleg a szakkör segített a bábkörhöz tartozó paravánért felelős , lopkodós fiúnak" a becsület útján maradni." Egy másik hasonló korú lányka a napköziben folytatott mediátori tevékenységet, amikor két társa összeveszett: ,a padon ültem és rendeltem"."" Az altruista vonal, a terápiás jellegű foglalkozások tartása tehát a gyerekkori történetekben is fontos szerephez jutott. 39 — Történeti interjú I[/3/103. uo Történeti interjú [/3/121. Mi Történeti interjú I[/6/163.
