Oldal 74 [74]
OCR
72 s Élettörténet és pszichoterápia stb. A nyelvi mutatók mind a mondanivaló súlyozásában, mind az elbeszélő allapotainak megmutatasaban fontos szerepet jatszanak (LASZLO 2008). A „mi tartozik ide?” kérdéshez kapcsolédik, milyen mértékben vizsgalandó a gyermekkor, ha hivatásválasztásról beszélünk. Egyáltalán lényegese, hogy egy adott foglalkozású embernek milyen volt a kisgyerekkora, ha a pályaválasztásra vonatkozó tényleges döntése nem akkor született? Milyen gyerekkori emlékek és körülmények lehetnek fontosak ebből a szempontból? Mindent megkérdezni és mindent elmondani nyilván lehetetlenség, ezért a történeti interjút készítő is szelektál: hipotézise mentén teszi fel kérdéseit, "7 és bízik abban, hogy sikerült releváns információk iránt érdeklődnie. A releváns információ pedig általánosságban az, hogy az elbeszélő milyen módon nyilatkozik meg saját magáról adott kontextusban - jelen esetben a hivatásválasztás kérdéskörében -, miként építi fel saját élettörténeti elbeszélését." A megfelelő kérdések megtalálása nem mindig egyszerű. Interjúalanyaimat kérdeztem a gyerekkorukról, de ez a megszokottnál, más történeti interjúknál nehezebben ment. Többen visszautasítottak, ilyesféleképpen: „nem tartozik senkire, hogy kik voltak a szüleim"? - ebben a kérdésben tehát visszavonták az együttműködési megállapodásunkat, ignorálták a kérdéskört." Másvalaki kifejezésre juttatta, hogy tökéletesen indokolatlannak tartja, hogy gyermekkori élményeit firtatom: , azt hiszem, hogy a pszichológia, illetve a maga munkájához nem sok köze volt, hogy anyukám meddig szoptatott engem. Merre jártam iskolába, mik voltak az első szexuális élményeim... Hát én 40 éves koromban lettem pszichológus, 43 éves koromban." Természetesen nem voltak a fentiekhez hasonló intim kérdéseim, de érthetőnek tartottam, hogy valaki ilyen határozottan meghúzza a határokat. A gyerekkori élményeikkel kapcsolatban bezáruló interjúalanyaim tulajdonképpen azt fejezték ki, hogy felfogásuk szerint valódi születésük a szakmába kerülésük alkalmával történt: ők a külvilág számára, de legalábbis a kutakodó idegen számára , csak" pszichoterapeuták, akik ugyan hajlandóak beszélni pályafutásukról, képzésükről, közvetlenül a pályaválasztáshoz »7 A kérdések pedig a kérdező (Interviewer) előzetes ismeretein, felkészültségén túl nagyban függnek attól is, hogy a kérdező milyen keretrendszerben, milyen koncepció mentén dolgozik - például történész-e, néprajztudós, esetleg pszichoanalitikus. Yow 2015: 9. 28 A történeti interjúk készítői az utóbbi időben a , life story" - élettörténeti elbeszélés — kifejezést alkalmazzák. Korábban , life history"-ról, vagyis élettörténetről beszélt a szakma, amely alatt az illető múltjáról szóló kronologikus elbeszélést értettek. A , life story" ezzel szemben inkább egy , kreatív elbeszélő eszköz, melyet az illető saját múltjának elbeszélésére használ". Azaz a történetekből elsődlegesen nem a , melyek voltak életének főbb eseményei, milyen volt az élete", hanem a , hogyan konstruál, hogyan építi fel elbeszélését ebben a helyzetben, pillanatban" kérdésekre kaphatunk választ. THOMPSON - BORNAT 2017: 135. 729 "Történeti interjú II[/8/182. 739 Lásd: TURNBULL 2000. a Történeti interjú I[/8/198.
