stb. A nyelvi mutatók mind a mondanivaló súlyozásában, mind az elbeszélő
allapotainak megmutatasaban fontos szerepet jatszanak (LASZLO 2008).
A „mi tartozik ide?” kérdéshez kapcsolédik, milyen mértékben vizsga¬
landó a gyermekkor, ha hivatásválasztásról beszélünk. Egyáltalán lényeges¬
e, hogy egy adott foglalkozású embernek milyen volt a kisgyerekkora, ha a
pályaválasztásra vonatkozó tényleges döntése nem akkor született? Milyen
gyerekkori emlékek és körülmények lehetnek fontosak ebből a szempontból?
Mindent megkérdezni és mindent elmondani nyilván lehetetlenség, ezért a
történeti interjút készítő is szelektál: hipotézise mentén teszi fel kérdéseit, "7
és bízik abban, hogy sikerült releváns információk iránt érdeklődnie. A rele¬
váns információ pedig általánosságban az, hogy az elbeszélő milyen módon
nyilatkozik meg saját magáról adott kontextusban - jelen esetben a hivatás¬
választás kérdéskörében -, miként építi fel saját élettörténeti elbeszélését."
A megfelelő kérdések megtalálása nem mindig egyszerű. Interjúalanyaimat
kérdeztem a gyerekkorukról, de ez a megszokottnál, más történeti interjúk¬
nál nehezebben ment. Többen visszautasítottak, ilyesféleképpen: „nem tarto¬
zik senkire, hogy kik voltak a szüleim"? - ebben a kérdésben tehát vissza¬
vonták az együttműködési megállapodásunkat, ignorálták a kérdéskört."
Másvalaki kifejezésre juttatta, hogy tökéletesen indokolatlannak tartja, hogy
gyermekkori élményeit firtatom: , azt hiszem, hogy a pszichológia, illetve a
maga munkájához nem sok köze volt, hogy anyukám meddig szoptatott en¬
gem. Merre jártam iskolába, mik voltak az első szexuális élményeim... Hát
én 40 éves koromban lettem pszichológus, 43 éves koromban."
Természetesen nem voltak a fentiekhez hasonló intim kérdéseim, de ért¬
hetőnek tartottam, hogy valaki ilyen határozottan meghúzza a határokat.
A gyerekkori élményeikkel kapcsolatban bezáruló interjúalanyaim tulaj¬
donképpen azt fejezték ki, hogy felfogásuk szerint valódi születésük a szak¬
mába kerülésük alkalmával történt: ők a külvilág számára, de legalábbis a
kutakodó idegen számára , csak" pszichoterapeuták, akik ugyan hajlandó¬
ak beszélni pályafutásukról, képzésükről, közvetlenül a pályaválasztáshoz
»7 A kérdések pedig a kérdező (Interviewer) előzetes ismeretein, felkészültségén túl nagyban függnek
attól is, hogy a kérdező milyen keretrendszerben, milyen koncepció mentén dolgozik - például tör¬
ténész-e, néprajztudós, esetleg pszichoanalitikus. Yow 2015: 9.
28 A történeti interjúk készítői az utóbbi időben a , life story" - élettörténeti elbeszélés — kifejezést al¬
kalmazzák. Korábban , life history"-ról, vagyis élettörténetről beszélt a szakma, amely alatt az illető
múltjáról szóló kronologikus elbeszélést értettek. A , life story" ezzel szemben inkább egy , kreatív
elbeszélő eszköz, melyet az illető saját múltjának elbeszélésére használ". Azaz a történetekből el¬
sődlegesen nem a , melyek voltak életének főbb eseményei, milyen volt az élete", hanem a , hogyan
konstruál, hogyan építi fel elbeszélését ebben a helyzetben, pillanatban" kérdésekre kaphatunk vá¬
laszt. THOMPSON - BORNAT 2017: 135.
729 "Történeti interjú II[/8/182.
739 Lásd: TURNBULL 2000.
a Történeti interjú I[/8/198.