OCR
66 e Élettörténet és pszichoterápia tét keltette a közönségben." A Pszichiátriai Klinika részlegeként dr. Gerevich József vezetésével működő Kulich téri Nappali Szanatórium, illetve az itt kialakított művészetterápiás osztály nem csupán a pszichoterápia (művészetterápia) egyik hazai bástyája volt. A főorvos visszaemlékezése szerint az , osztály transzparens, a művelt közönség számára is nyitott munkája alkalmat adott arra, hogy a nem legitim művészeti törekvéseket is felkaroljuk" (FÜREDI 2019: 134). Bár a Klinika sem nyújthatott teljes védelmet az ellenkultúra képviselőinek, a csoportot továbbra is figyelték, és tevékenységét igyekeztek korlátozni, a pszichoterápiás közegben, ahol minden kimondható és megjeleníthető, befogadhatók-elfogadhatók voltak az ilyesfajta, a rendszer által veszélyesnek ítélt produkciók és alkotások. A pszichoterapeutáknak legalábbis egy részüknek - sajátos viszonyulásuk volt az ellenkultúrához, és ezzel a művészek is tisztában voltak. Talán ezért történt, hogy a hatalom által szintén ellenséges elemnek tartott Galántai György képzőművész?" kiállításának megnyitójára többek között neves pszichoterapeuták, Hidas György és Buda Béla is meghívót kaptak, amely révén aztán bekerültek az államvédelmi aktákba.?" A pszichoterapeuták természetesen nem csupán művészeti érdeklődésük, de politikai tevékenységük révén is az állambiztonsági jelentésekbe kerülhettek. Az egyik pszichiáter - pszichoanalitikus interjúalanyom például a Charta aláírói között szerepelt, és jó néhány társához hasonlóan, akiknek egzisztenciális helyzetét megnehezítették (JAVORNICZKY 1999) maga is hasonlóképpen járt: amikor akkori munkahelyén, a Lipótmezőn kiderült, hogy az aláírók között van, a helyzete , nem volt túl rózsás", "" és még az is kérdésessé vált, hogy onnan egyáltalán átkerülhet-e a VIII. kerületi pszichiátriai gondozóba. A Lipótmező gárdájából mások is gyanús elemekké váltak: így a Politikai Alosztály anyagába kerültek 1989-ben az elmegyógyintézet rendszerellenes tiltakozói is. 23 ÄBTL - 3.1.5 - O - 19618. Személyi dosszié, ,, Festő". Jelentés, 1981. dec. 31. 273-274. Galántai György (1941-) grafikus, festő, szobrász. Alkotómunkássága mellett szervezőmunkája is jelentős, az avantgárdot képviselő művészeket igyekezett összefogni, számukra megjelenési lehető séget biztosítani. Munkásságának eredménye többek között az ún. balatonboglári kápolnatárlatok, melyet 1973-ban betiltottak, az ArtPool Archívum (Klaniczay Júliával, 1979-). 1979-től az ÁVO folyamatosan figyeltette, , Festő?" név alatt személyi dossziéba gyűjtötték a róla szóló anyagokat. Lásd: GALÁNTAI 1996.; KLANICZAY — SASVARI (szerk.) 2003. 25 ÂBTL - 3.1.5 - O - 19618. Személyi dosszié, ,, Festő". Jelentés, 1980. febr. 83-88. »° Történeti interjú II[/1/7.