hogy az érdemesnek ítélt szakember nem viselkedett megfelelően; vagy — és
ez a legvalószínűbb - a hatalom büntető, pontosabban jutalommegvonó in¬
tézkedésének feltárását nem tartotta nyilvánosságra hozandónak, még akkor
sem, ha erről a mechanizmusról mindenkinek lehettek ismeretei, és akkor
sem, ha ez alatt a nyilvánosság alatt csupán egy megfigyelési dosszié rendkí¬
vül szűk közönségét kell értenünk.
1985-ben a Művelődéskutató Intézet kiadásában megjelenhetett Méreinek
a börtönben írt Lélektani naplója. Az állambiztonság ugyan kissé tanakodni
látszott, hogy mit kezdjen a kiadvánnyal, de végül nem léptek az ügyben.
Okaik a következők voltak: egyrészt a kiadvány politikai kérdéseket egyálta¬
lán nem tárgyalt, másrészt mindössze 2000 példányban?" jelent meg, első¬
sorban a szakmának szánva, további kiadását nem is tervezték, valamint arra
tekintettel, hogy posztumusz kiadványnak készült, de megjelentetését elő¬
rehozták."" Tulajdonképpen ezzel az üggyel zárult az ekkor már igen rossz
egészségi állapotban lévő Mérei megfigyelése, pontosabban az előbb idézett
jelentés keletkezése után 9 hónappal javasolták dossziéjának lezárását.
A pszichoterápiás tevékenység révén megfigyeltek kapcsán meg kell em¬
lítenünk az alternatív művészet, az ellenkultúra képviselőit is. Mint - a Me¬
rei-dossziéból - láttuk, Halász Péter betiltott színháza lehetőséget kapott
arra, hogy Goldschmidt pesthidegkúti osztályán fellépjenek, sőt komoly sze¬
rephez jutottak a kísérlet során. Az Inconnu elnevezésű formáció" szintén
többször tartott előadást budapesti pszichiátriákon az 1980-as években, az
államvédelem mélységes rosszallásától kísérve. A hatóság szadistának és ma¬
zochistänak belyegezte 1980 novemberi performanszukat, mely „a kultúra
és az erkölcs egészével szembefordul", a társadalomra nézve pedig kiemelten
veszélyesnek minősíthető." , Kalocsai" jelentése szerint csaknem egy évvel
később ismét fellépett az Inconnu a Kulich Gyula téri?" klinikán. Eredetileg
október 23-ra időzítettek, de végül mégsem vállalkoztak a kényes, évfordulós
időponton történő bemutatóra. Az előadás egyébként - mely érzékelhetően
mély hatást gyakorolt a beszámoló írójára - az elnyomás és a gyász képze¬
Ami manapság igen soknak számít, különösen egy szakmai kiadványt tekintve.
2099 ÄBTL - 3.1.5 - O - 10986/4. Figyelő-dosszié: Mérei Ferenc. 3. köt. Jelentés. 1985. márc.20. 189.
#° Az 1970-es években alakult csoport, melynek tevékenységét , radikális művészeti határátlépések és
ellenzéki állásfoglalások" jellemezték (NAGY 2018: 39). A csoportnév onnan származik, hogy a tagok
a postai küldeményeken nem tüntették fel a saját nevüket, ehelyett a feladó nevéhez a küldemény
tényleges címzettjét írták, és fiktív címzetti adatokkal dolgoztak. Így a posta a levelet a , Címzett
ismeretlen / Inconnu" megjegyzéssel a feladóként megnevezett tulajdonképpeni címzetthez továb¬
bította, és a tényleges feladót — a csoporttagot - nem hozhatták összefüggésbe a küldeménnyel. Az
előbbi mail-art-vonal mellett számos művészeti akciót, kiállítást szerveztek, szamizdatot jelentettek
meg. Lásd: NAGY 2016; NAGY - SZARVAS - SZÉKELY 2019.
m ÁBTL - 3.1.5 - O - 19618. Személyi dosszié, ,, Festő". Intézkedési terv, 1982. jan. 9. 308.
m A mai Kálvária tér