Oldal 63 [63]
OCR
2. A rendszer és a pszichoterápia s 61 az akkor tudományos munkatársként tevékenykedő fiatalember szakmai előrelépését megnehezítették: aspirantúrára jelentkezett, kitűnő eredményei voltak, ,és hát ugye mindenki gratulált, de két nap múlva jött a főnököm, kezét tördelve, hogy hát a Belügyből átszóltak a tudományos minősítő bizottsághoz, hogy hát ezt az elvtársat nem lehet engedni""" - emlékezett mintegy 50 évvel később a pszichiáter professzor. Mérei Ferencet 1958-ban tartóztatták le és 1959 áprilisában ítélték el a népi demokratikus államrend megdöntésének vádjával, amikorra az államvédelem már jelentős anyagot gyűjtött róla és az általuk , Hungaricus"-nak nevezett csoportról. (Ezen túl Mérei számlájára írták Petőfi Körbeli működését, szerepvállalását a ,pedagógus vita" előkészítésében, valamint részvételét az ELTE BTK , Forradalmi Diákbizottságának" munkájában.) ? Mérei egészsége a nyomasztó börtönévek alatt megromlott, mégsem hagyta el magát, erről árulkodik a rácsok mögött - jobb híján - WC-papírra írt lélektani naplója (Gerő 2006; Litván 2006). Ebben későbbi programját és annak motivációját is megfogalmazta, " melynek szellemében szabadulása után cselekedni kívánt - és később valóban a korszak meghatározó pszichológusává vált. Az állambiztonság természetesen amnesztiával történő szabadulása (1963) után sem vesztette el látóteréből: 1985 végéig, azaz csaknem 1986-ban bekövetkezett haláláig megfigyelés alatt tartották."! Ez nem csupán azt jelentette, hogy bizonyos ügynökök mások mellett róla is jelentettek, hanem azt is, hogy a hatóság hivatalos közegei folyamatosan megfigyelték, látogatóit és levelezéset ellenöriztek, telefonbeszelgeteseit lehallgatták. Tulajdonképpen mindenre kíváncsiak voltak vele kapcsolatban: , emberi és politikai magatartására", személyes, baráti és szakmai kapcsolataira, a beosztását és hatáskörét érintő kérdésekre, publikációira és azok hátterére, minden értékelhető adatra, amelyeket megítélése szempontjából hasznosnak tekintettek. "? 18 Történeti interjú. II[/9/199. 159 ÄBTL - 3.1.5 - O - 10986/4. Figyelö-dosszie: Merei Ferenc. 3. kôt. Operativ intézkedési terv, 1972. jan. 24. 10. A Forradalmi Diákbizottságban tanácsadóként működött: BORSODI 2018: 167. 190 Úgy éreztem, megbélyegeztek, rám verték a stigmát. Azt, hogy nem létezem. A legtöbben belenyugodtak volna. Aki azonosítja magát az agresszorral, még igazságosnak is gondolja a kizárás bélyegét. A túlélő azonban másként reagál. Létezni akartam!!! Teljes nevemmel és személyiségemmel! EI kellett érnem, hogy a pszichológiai élet úgy legyen teleszórva a nevemmel, mint a mákostészta mákkal." MÉREI 1989: 155-156. Az ambíciót kifejező mák-motívum korábban is felbukkant Mérei életében, ugyanis az 1930-as évek első felében , Mák elvtárs?" volt a fedőneve a párizsi kommunista mozgalomban. Bajomi-Lázár 1986. (Nem tévesztendő össze a Magyarországon a világháború után működő Mák elvtárssal, aki a tatabányai bánya egyik üzemvezetője volt. Szigeti Piroska: Fekete gyémántok. Pajtás 1963. január 23. 18(4). 45.) A párizsi évekkel kapcsolatban lásd: K. HORVÁTH 2011: 192-232. 91 ABTL - 3.1.5 - O - 10986/4. Figyelö-dosszie: Merei Ferenc. 3. kot. Hatärozat, 1985. dec. 4. 191-192. = ÄBTL - 3.1.5 - O - 10986/4. Figyelö-dosszie: Merei Ferenc. 3. köt. Utasítás, 19.
