, fokozatos elv alapján, terhelő adatokkal," tehát kényszerrel beszervezett
ügynök, fedőnevén , Pécsi László" érzékelhetően igyekezett minél kevesebbet
és minél kevésbé terhelőt mondani a megfigyelt diákra. (Mivel nyilvánvalóan
ismerősei közé tartozott, azt nem tehette meg, hogy egyáltalán nem nyilat¬
kozott róla.) Jó képességű és munkabírású fiatalembernek írta le, akinek val¬
lásossága modern, korszerű, politikai felfogása pedig nem ellenséges, inkább
jól beilleszkedő: a , hibákat ugyan látja, bírálja", de nem minősíthető felfor¬
gató elemnek. (Azt már a tartótiszt jegyezte meg, hogy az illető tagja volt a
Forrai Botond-féle klerikális csoportnak.) ""
Amikor - évtizedekkel később - az egykori medikust, a mostanra te¬
kintélyes professzort megkérdeztem, hogy a pszichoterápiás tevékenységbe
mennyire folyt, illetve szólt bele ahhatalom a Kádár-korszakban, azt válaszol¬
ta, hogy nem tud ilyesféle beavatkozásról: , ilyen beleszólás nem volt, olyan
értelmű beleszólás lehetett intézményekben, hogy a főnök milyen orientá¬
ciójú volt. Tehát voltak kifejezetten olyan osztályvezető főorvosok, netalán¬
tán professzorok is, akik, hogy úgy mondjam, a pszichoterápiát nem tartot¬
ták sokra, vagy úri luxusnak vagy ilyen tudományos dolognak tartották, és
legföljebb megtűrték."" Később mégis eszébe jutott a kérdés kapcsán egy
személyes élménye: valami, ami ugyan nem egészen pszichoterápia, hanem
csak , pszichoterápiás irányú tevékenység lett volna belőle, de hát ugye ezt
így leállították." Egy házassági tanácsadó szolgálatról volt szó, amelyet a
doktor és köre szervezett, de a hatalom közbelépett.
A vizsgálati anyagok szerint az ügy azzal kezdődött, hogy dr. Mezősi Fe¬
renc, a Kőbányai Textilművek jogtanácsosa 1963-ban az NSZK-ba utazott,
ahol egy disszidens magyar lelkésztől három hanglemezt kapott. Ebből ket¬
tő a jezsuita Leppich atya"? prédikációit tartalmazta, kommunistaellenes,
Lenint - pontosabban a kultuszát - kifigurázó részekkel. A hanglemezeket
később nyolc ismerőse, közöttük interjúalanyom előtt le is játszotta, azon¬
ban 1967-ben, mikor ráébredt az ügy veszélyességére, megsemmisítette azo¬
1688 ÄBTL - 3.1.2 -M - 25793. Munkadosszié, ,Pécsi”. 1966. nov. 2. 291.
169 ÄBTL - 3.1.2 -M - 25793. Munkadosszié, , Pécsi". 1963. jún. 17. 84.
vo "Történeti interjú II[/9/198.
m Történeti interjú II[/9/200.
2 Johannes Leppich (1915-1992) missziós elkötelezettségéről vált ismertté az 1950-60-as évek NSZK¬
jában: utcai prédikációkat tartott, menekültekkel dolgozott, börtönmissziót végzett, adománygyűj¬
tő akciókat szervezett. Ökumenikus szellemben - de a római katolikus egyházon belül - dolgozott.
Egyik legfőbb törekvése a laikusok naponkénti bibliaolvasásra buzdítása, a kegyesség gyakorlásá¬
nak elmélyítése volt. Mindezt korántsem csendesen szorgalmazta: igencsak szókimondó volt, nem¬
egyszer drasztikus kifejezésekkel bombázta hallgatóit, és éles társadalomkritikát fogalmazott meg
- emiatt Isten gépfegyvereként (, Maschinengewehr Gottes") emlegették. A kapitalizmus mellett a
kommunizmussal és szocializmussal is szemben állt, leginkább Franco államával rokonszenvezett.
Számos hitéleti témájú írása jelent meg, és mint fentebb láttuk, prédikációit hanglemezen is nagy si¬
kerrel terjesztette. Lásd: ALBER 2019.