OCR
2. A rendszer és a pszichoterápia e 53 szállásadóikat is többször berendelte a hatóság a lakók ügyében. Egy másik klubtag elbeszélése szerint az , őslakók" egy része nem kedvelte az összetartó, felvágósnak tűnő pesti fiatalokat, nemtetszésüknek olykor úgy adtak hangot, hogy a házibulik alkalmával bedobtak valamit az ablakon."? Akár a városi, értelmiségi társaságtól idegenkedő, helyi fiatalok is lehettek azokban a bokrokban, nem föltétlen a Belügyminisztérium emberei voltak azok - gondolhatnánk, és bizonyára erre is volt példa, de kétségtelen, hogy a Gatya-klub tagjai a BM látókörébe kerültek. Számos jelentés és jegyzőkönyv szól róluk. A csoporttagok egy része 1959 húsvétján, nagyszombaton hajtott végre s ellenséges tevékenységet". Az egyik letartóztatott társuk vallomása szerint öt fiú és két lány - köztük interjúalanyom - a Margit körúti ferencesek körmenetén vettek részt, majd gyalogosan Pest felé indultak. Egyik társuk - aki egyébként 1953-ban csatlakozott a Klubhoz - a Margit-hídon előreszaladt, a hídon kitűzött vörös zászlók közül egyet kiemelt, és a Dunába hajította. Ezt látva a többiek megijedtek, széjjelfutottak.? Úgy tűnik, igencsak indokoltan tették, hiszen később többen ennek az eseménynek a következményeként kerültek vizsgálati fogságba, és a hatóság emiatt kért részletes beszámolót a leányfalusi klub működéséről. Ennek kapcsán kiderült, hogy a nyaraló fiatalok csoportja együttesen ugyan nem szervezkedett, nem is végzett politikai tevékenységet, de közülük néhányan valóban meglehetősen aktív ellenzéki tevékenységet folytattak - amúgy serdülő módra: 1957 tavaszától többször röpceduläztak („Ruszkik haza!”, „Miert rägalmazzätok Mindszentyt?”, „Magyarok vagyunk, ezert március 15-én, október 23-án és november 4-én nem megyünk zenés szórakozóhelyekre"); 1958 őszén a Vöröskő-szikla emlékművére a Maléter-kő feliratot mázolták.""Egyesek súlyosabb ügyekbe is keveredtek: 1960 őszén megfigyelőiktől már arról érkezett jelentés, hogy az egyik ismerős család serdülőkorú fiúgyermekei fegyvert szereztek." A ,,csoportozas” mindig kissé gyanúsnak számított a rendszerben, azzal együtt, hogy a közösségi létforma kívánatos, sőt tulajdonképpen előírt volt, még a nadrágjukat száradni kiakasztó, együtt fürdőző gyerekek és az úszó, bicikliző, táncoló, vakációjukat töltő egészséges serdülők társaságát is megfigyelendőnek tekintették. A hatalom bizonyos szempontból mégis jól választotta ki a , figyelőbokrot": a többségükben középosztálybeli, értelmisé2 ABTL - 3.1.9. - V - 146875/5. Vizsgálati dosszié: Kasánszky Zsombor és társai. 10. köt. (1961. febr.27., L. F.: Jegyzőkönyv.) 113. 53 ÂBTL - 3.1.9. - V - 146875/5. Vizsgálati dosszié: Kasánszky Zsombor és társai. 5. köt. (1960. szept. 24., Jegyzőkönyv.) 27. 54 ÄBTL - 3.1.9. - V - 146875/5. Vizsgálati dosszié: Kasánszky Zsombor és társai. 5. köt. (1960. dec. 2., Havi jelentés.) 222-223. ss ÄBTL - 3.1.9. - V - 146875/5. Vizsgálati dosszié: Kasánszky Zsombor és társai. 5. köt. (1960. okt. 10., , Balogh Péter": Jelentés.) 244.