tovább dolgozhatott ez a történet, esetleg a tartótiszt biztathatta komolyabb
lépésekre, ugyanis csaknem három héttel később ismét találkozott a kollégá¬
val, és meghívta a rendelő munkatársait, látogassák meg az intézményét."
Ennek eleget is tettek: a Faludi utcai szakrendelőt vezető György Júlia és öt
kollégája felkereste „Szentendreit” az osztályán. A jelentés szerint politikai
kérdésekről egyáltalán nem esett szó, de szakmai vitákra sem került sor „va¬
lószínűleg az ő alkalmazkodásuk miatt" - vélte , Szentendrei"."" Ráadásul
az ortodox freudistaként aposztrofált György Júlia a látogatás alkalmával
szovjet szakirodalmat ajánlott neki. A pszichiáter ügynök láthatóan mindent
megtett volna azért, hogy az állambiztonság szempontjából veszélyesnek tar¬
tott neofreudistáktól, esetleg ortodox freudistáktól megtisztítsa a gyógyító
rendszert. Feltehetően György Júlia rendkívüli diplomáciai érzékének és óva¬
tosságának köszönhetően - melyet , Szentendrei" alkalmazkodásként írt le,
és amely a megfelelő irányultságú lélektani irodalom ajánlásában csúcsoso¬
dott ki - nem tudták a , faludisokra" bizonyítani a dinamikus szemléletmód
iránti elkötelezettséget. Ugyanakkor semmiképpen nem elhanyagolható az
a körülmény sem, hogy György Júlia a fiatal Aczél György segítője volt, és a
politikus a későbbiekben sem feledkezett meg erről, a Faludi utcai intézmény
vezetője Aczél személyes védelmét élvezte."
Kérdés, mi történhetett volna akkor, ha a vendégek ortodox freudista vagy
neofreudista tanokat kezdenek hirdetni. Erre természetesen nem kaphatunk
választ, mindenesetre megjegyezhetjük, hogy a munkaterápiás intézetet ve¬
zető pszichiáter kifejezetten ellenséges érzülettel viseltetett a pszichoanali¬
tikus tanok alkalmazói iránt, és számára a pszicho-tudomány, a lélektani
eszközökkel végzett gyógyítás egyben politikai kérdés is volt. Úgy tűnik, a
, Hegyi" által kárhoztatott dogmatizmus jelei még 1969-ben is megtalálhatók
voltak a pszichoterápiát illetően, ráadásul szakmán belülről érkező támadás
formájában - melyre az államvédelem nem jelezte, hogy érdektelen számára
(noha nem is lett különösebb ügy ebből).
Mint láttuk, , Szentendrei" saját kollégáiról is adott át információkat tar¬
tótisztjének, de korántsem csupán szakmai jellegűeket: például arról is je¬
lentett, ha - kifogástalan múltú - beosztottja egy operaénekessel készült
kirändulni.'” De a szakmán kívül is voltak , eredményei". A korábban el¬
ítélt, ekkoriban megfigyelés alatt álló Krassó Györgyről, akivel baráti kap¬
csolatban volt, számos feljegyzése szól, többek között a Krassó által hozzá
44 ÁBTL - 3.1.2- M - 31222. Munkadosszié, , Szentendrei". 1969. márc. 21. 107.
us ABTL - 3.1.2 - M - 31222. Munkadosszié, ,Szentendrei”. 1969. aug. 12. 115.
46 Aczélt gyermekkorában a rászorulóknak szociális és terápiás segítséget biztosító Országos Izraelita
Patronázs Egyesület, pontosabban az ott dolgozó György Júlia vette szárnyai alá. HIDAS 1998: 107¬
128., 122—123.; SZABÓ 2020, 75.
47 ÂBTL - 3.1.2 - M - 31222. Munkadosszié, , Szentendrei". 1967. júl. 7. 20.