OCR
50 e Élettörténet és pszichoterápia A réhez tartozó, az ő szemináriumára járó pszichológusokat."" A következő hónapban az időközben Budapestre került Süle Ferencről jegyezte fel, hogy mostanában - éppen új állása miatt - kevesebb ideje van a , Tanár Úr" összejöveteleinek lätogatäsära.'” Júliusban ismét Mérei szemináriumainak látogatottságáról értekezett. Ekkor tartótisztje azt javasolta neki, hogy kerüljön kapcsolatba vele, mutassa be neki intézetét, és próbálja meghívatni magát vele.'?? , Szentendreinek" októberben sikerült teljesítenie a feladatot. Egy intézeti fórumon ismerkedett meg a célszeméllyel, társalgásuk szakmai síkon zajlott. A beszélgetés olyan jól sikerült, hogy Mérei csakugyan meghívta őt magához az eszmecsere folytatására." A meghívás viszonylag gyorsan realizálódhatott, ugyanis , Szentendrei" 1968 júliusában már komplett jellemrajzot készített új ismerőséről. Megnevezte Mérei legfontosabb szakmai kapcsolatait, majd megjegyezte: egykori szemináriumi hallgatóit szinte képtelenség számba venni, annyian vannak. Bár ő maga sohasem tartozott a hallgatók közé, vélekedése szerint ezek az alkalmak bizonyára politikai színezettel is rendelkeznek, ha másként nem is, de tudományos szempontból biztosan. Az enyhén oximoronszerű megállapítást a következőképpen magyarázta: Méreit „neofreudistak&nt emlegetik”.'* Egy későbbi jelentésében is hangsúlyozta, hogy a pszichológus korszerűtlen, sőt veszélyes tanokat hirdet, nevezetesen semmiféle , haladó irányzatra" nem hivatkozik." Az ügynök számára tehát - és ebben eltért , Hegyi"-től - komoly szitokszónak tűnt a freudizmus és a neofreudizmus."? Erre további bizonyítékot is találunk. 1969. március 4-i jelentésében arról számolt be, hogy találkozott a Faludi utcai gyermekrendelő egyik fiatal pszichológusával, és rögtön meg is gyanúsította az ottani kollektívát, hogy neofreudisták. Erre a gyermekpszichológus állítólag azt mondta: , Mi az, hogy neofreudisták? Mi ortodox freudisták vagyunk! Más oda nem is teheti be a lábát..." Az ügynökben 36 ÂBTL - 3.1.2 - M - 31222. Munkadosszié, , Szentendrei". 1967. ápr. 19. 5. 37 ABTL - 3.1.2- M - 31222. Munkadosszié, , Szentendrei". 1967. máj. 3. 10. 38 ABTL - 3.1.2 - M - 31222. Munkadosszié, ,Szentendrei”. 1967. jül. 7. 20-21. 39 ÂBTL - 3.1.2 - M - 31222. Munkadosszié, ,Szentendrei”. 1967. dec. 15. 42. “° ÄBTL - 3.1.2 - M - 31222. Munkadosszié, , Szentendrei". 1968. júl. 4. 74. mi ÂBTL - 3.1.2 - M - 31222. Munkadosszié, ,Szentendrei”. 1968. dec. 19. 100. 2 A 20. szazad közepére jellemző, bizonyos freudi alapfogalmakat megtartó, de a társadalom, a kultúra szerepét hangsúlyozó mozgalom (képviselői közé sorolható: Alfred Adler, Erik Erikson, Karen Horney, Carl Jung, Harry Stack Sullivan). A neofreudizmus első magyar ismertetése: BUDA 1963. Talán , Szentendrei" is olvashatta a tanulmányt - bár Buda Béla korántsem nyilatkozik olyan mélységesen elítélően a neofreudizmusról, mint az ügynök. A neofreudizmusról lásd még: MARSH 2017. 1-10. (Nem minden, a pszichoanalízis alapelveit megtartó, de a freudi meglátásokat módosító, továbbfejlesztő elméletet nevezünk neofreudistának. A Freud utáni pszichoanalitikus elméletről és gyakorlatrol lasd: Druck et al. (eds.) 2018. 8 ABTL - 3.1.2 - M - 31222. Munkadosszié, , Szentendrei". 1969. marc. 4. 104.