OCR Output

40 e Élettörténet és pszichoterápia

ettől csaknem összeroppan. Tehát ebben az olvasatban egy tragikus esemény
történt: az állambiztonsági kaland pszichiáterből pszichiátriai pácienssé tette
, Violát". A másik lehetőség pedig: a doktornő ügyesen, a tisztnél ügyeseb¬
ben működött a beszervezése körüli játszmában, ahol ugyan voltak részleges
veszteségei (hiszen szándékai ellenére beszervezték), de végső soron még¬
is hatékonyabban alkalmazta pszichológiai tudását, mint az államvédelem
embere, és szimulálásával sikerült elérnie leszerelését, anélkül, hogy bárkire
nézve terhelő vallomást tett volna.

2.3. A jelentők

A pszicho-szakmäknak'“ is megvoltak a maguk ügynökei, akik akár képzés¬
ben részesülő hallgatótársaikról vagy éppen tanítványaikról, esetleg kollégá¬
ikról, beosztottjaikról készítettek jelentéseket. Beszervezésük körülményei¬
ről - eddig - semmi pontosat nem tudunk: elképzelhető, hogy , Violához"
hasonlóan önkéntesnek csak ironikusan lehetne nevezni belépésüket a rend¬
szer titkos szolgálói közé, és talán őket is nyomásgyakorlásnak vetették alá,
de természetesen az is lehet, hogy valóban önként ajánlották fel szolgálataikat
a rendszernek. A , Medika" fedőnevű ügynök, aki már orvostanhallgatóként
is, később pszichiáterjelöltként készített jelentéseket, valószínűleg szintén az
előbbiek közé sorolható. A fiatal lány ugyanis az 1957/58-as tanévben egy vi¬
déki orvosi egyetemről ötödévben került Budapestre. Az egyetemváltás mö¬
gött némi "56-os kompromittálódás állhat" - nem nagy súlyú, mindössze
annyi, hogy eltávolították az anyaintézményéből, jóvátételként pedig némi
szolgálatot követelhettek a diáklánytól.

Mint az előző részben említettem, tevékenységének első időszakában
,Medikának" saját kollégiumi társai megfigyelése és róluk szóló jelentések
készítése volt az elsődleges feladata. Röviddel a tanévkezdés után, 1957 októ¬
berében már be is küldte első jelentését. Elmondása szerint igen nehéz hely¬
zetben volt, mivel diáktársai nem fogadták túl barátságosan, bizalmatlanok
voltak iránta. Csendesnek, várakozás- és félelemtelinek írta le a diákszállón
uralkodó légkört, ahol egyes szorongó lakók bőröndben tartották holmi¬
jukat, hogy - az , októberi események" évfordulójának következményeitől
tartva - szükség esetén akár azonnal hazautazhassanak szüleikhez. Az, hogy
»Violänäl” jóval alkalmasabb ügynökről van szó, már az első fennmaradt je¬
lentéséből is kiderült: megemlíti, hogy a marxista előadásokat 250 fő helyett

5 A pszichologusok, pszichiatereknek és pszichoterapeutak egyiitt.
106 ÁBTL - 1.6. - BM Politikai Főosztály Iratai, XI. 1957-1962, Egyedi ügyek. 28. d. 10-987-1/57, Jelentes,
1957. 07. 20. 11.