Page 27 [27]
1. Előzmények + 25
Kívánsága teljesülhetett (amit ő jelentős részben tanítványai eltökéltségének
tulajdonitott):* az MTA-n ujrakezdhette gyermeklelektani kutatäsait, &s az
ELTE oktatója lett.? A neveléstudományi, művelődéspolitikai tanácskozás
1956. október 1-6. között Balatonfüreden folytatódott - Mérei aktív részvé¬
telével (ZIBOLEN 1989) -, az SZKP XX. kongresszusának (EMBREE 1959; ELIE
2015; JONES 2013; KOLÁR 2012"), az MDP júliusi határozatának - azaz Rá¬
kosi eltávolításának -, valamint az értelmiségiek, írók reformtörekvéseinek
szellemében: a pedagógusok visszautasítottak mindenféle dogmatizmust, és
kinyilvánították, hogy , soha semmiféle erő nem tántoríthat el bennünket az
igazság, a magyar nép, a magyar gyermek ügyének bátor szolgálatától!"" Az
említett reformtörekvések a Dolgozó Ifjúság Szövetségének berkein belül ala¬
pított Petőfi Kör vitaestjein öltöttek formát. A Kör tizenkét nyilvános vitája
közé tartozott az úgynevezett pedagógus-vita, ahol - az 1956. szeptember
28-án kezdődő vitafolyamon - Mérei Ferenc ügye ismét előkerült: ez nem is
történhetett másképp, hiszen a résztvevők szerint az elmúlt néhány évről le¬
hetetlen úgy beszélni, hogy Mérei teljes rehabilitációját ne szorgalmaznák."
Mérei Ferenc tehát a pszicho-tudományok emblematikus alakjává vált, pon¬
tosabban a diktatórikus rendszer pszicho-tudományokkal szembeni eljárá¬
sának szimbólumaként tekintettek rá. (Az érintett egyébként betegsége miatt
nem volt jelen az esemény első részén, írásba foglalt felszólalását, melyben
a merevség, a dogmatizmus ellen foglalt állást, Pataki Ferenc elnök olvasta
fel.)?
Mérei Ferenc a forradalmi eseményekben az Eötvös Loránd Tudomány¬
egyetem Bölcsészettudományi Karán, az Egyetemi Forradalmi Diákbi¬
zottságának tanár tagjaként jutott szerephez (BECK - GERMUSKA 1997).
Ugyan 1957 áprilisában az újjáalakult MTA Pedagógiai Bizottság tagjává
választották," azonban korántsem érezhette magát biztonságban. Többen
elővették a balatonfüredi pedagógus platformon elhangzottakat," többek
között az ő előadását, és kimutatták, hogy amikor Mérei a dogmatizmus el¬
len emelt szót, valójában a marxizmus-leninizmus egészét támadta, és műve¬
lődéspolitikai nézeteire összességében a , kuruckodás" és a , revizionizmus"
jellemző (NAGy 1958; Gepd 1957; ÁGOSTON 1958; BENCE 1958; SZARKA
1958). Ezek után talán nem meglepő, hogy Méreit és társait 1958 október¬
* Gati Karoly: ,,Tisztelni az egyénit és szeretni a természetest”. Magyar Nemzet 1956. október 17.
12(245). 5.
§9 "Mi akadályozta pedagógiánk fejlődését? Szabad Ifjúság 1956. szeptember 29. 7(230). 4.
7 A füredi platform. Kôznevelés 1956. oktéber 15. 12(20). 452.
"7 F. F.. Több szabadságot az egyéni nevelési módszereknek! Magyar Nemzet 1956. október 14. 12(243). 4.
7 A Petőfi Kör vitája. Köznevelés 1956. október 15. 12(20). 453-466.
7 Újjáalakult az MTA Pedagógiai Bizottsága. Köznevelés 1957. április 15. 13(5). 102.
5 A platform pedagógus-recepcióját ismerteti: GÉCZI 2005.