ra tette." A jegyzőkönyvek tanúsága szerint az analitikusok összejöveteleiről
és külföldi kapcsolatairól, esetleges cionista terveiről is faggatták, de eseté¬
ben ennek kisebb jelentőséget tulajdonítottak, mint a Péter Gábort érintő
kérdéseknek. Viszont ez volt az a pont, amelynek következtében, többszöri
kérése ellenére, a Rákosi-rendszer bukását követően sem rehabilitálták: a ha¬
talom úgy ítélte meg, hogy mivel Székácsot nem , a koncepciós orvos-perben
- ahogy ő írja —", hanem a Péter-ügyben vették őrizetbe, nem tartották indo¬
koltnak ügye átminősítését."
József Andrásnál (alias Fischer Adolf) jóval nagyobb súllyal esett latba a
pszichoanalízis ügye. Az analitikus kiképzésen átesett egykori rabbi vallás¬
tanár letartóztatásakor, 1953-ban már számtan-fizika szakos tanár, a Joint
egyesület magyarországi pedagógia osztályának vezetőjeként működött, a
Magyar Izraeliták Országos Szövetségének hitközségi tanfelügyelője volt.
Vallomása alapján a pszichoanalízisben gyökerező, körmönfont, ördögi ter¬
vet akart végrehajtani, és megrontani ártatlan gyerekeket: , Bevittem az okta¬
tásba a hamis, tudományellenes freudi tanokat, mely[nek révén] hamis, félre¬
vezető és egyoldalú képet kapott az ifjúság a nevelésben, és teljesen a burzsoá
ideológia felé fordítottuk." Az ÁVH tisztjei olykor egészen kétségbeestek
ennyi elvetemültség hallatán: , Ha tudatában volt annak, hogy az analitikus
tanítás ellenséges célokat szolgál és haladásellenes, akkor miért alkalmaz¬
ta a pedagógiai gyakorlatában?" Az eltévelyedett válasza: , Ezzel akartam
gyengíteni és kárt okozni a Népi demokráciának, [sic!], és erősíteni a pol¬
gári gondolkodást." Ahogy a kihallgatók egyre mélyebbre ástak, kiderült,
hogy a freudista bomlasztáson kívül sok más nyomja József András lelkét:
cionista propagandát végzett a magyarországi pártok között, valamint ő és
hitközségbeli kollégái voltak felelősek a gettóban elpusztultakért is. A meg¬
átalkodottnak nehezen oldódott a nyelve: kihallgatóinak újra és újra rá kellett
pirítaniuk (, Ezt a választ nem fogadom el. , Ez nem igaz!”), mire hajlandó
volt korrigálni vallomását. Többre mentek az irányított kérdésekkel, és oly¬
kor talán túlságosan jól sikerült a dolog - erre utal, hogy az 1953. március
14-i jegyzőkönyvet az ÁVH hadnagya széljegyzetelte, piros tintával: ,,sen¬
kitől nem kapott megbízást, kitalálás, valótlanság! A nevekkel kapcsolatos