Oldal 24 [24]
OCR
22 s Élettörténet és pszichoterápia hozzá Bálint Istvánt rehabilitálásához, hiszen , a börtönben embertelen magatartásával csak fokozta az ártatlanok amúgy is nagy szenvedését"."" 1956 decemberében szabadult véglegesen, 1957 júniusában részben bizonyítékok, részben bűncselekmény hiányában felmentették a korábbi vádak alól," 1957től pedig az akkoriban megszervezett Országos Munkaegészségügyi Intézet Foglalkozási Idegbetegségek és Munkalélektani Osztályán dolgozott." Székács István analitikus - aki ekkoriban már az MTA Biokémiai Intezetében dolgozott - Bálint István letartóztatása révén keveredett gyanúba: egyrészt ő is szerepelt a Bálint és felesége által megnevezett, rendszeresen találkozó idegorvosok között, másrészt az ekkor előkerült Eisenberger Sámuel-ügy kapcsán. Eisenberger Sámuel valójában az ÁVH vezetőjének, Péter Gábornak az Egyesült Államokban élő, mentális zavarban szenvedő bátyja volt. Péter 1949-ben Székácsot kérte fel arra, hogy testvérét hazahozza, és ennek érdekében diplomata útlevéllel is ellátta." Amerikába utazni, egy évek óta ott élő titokzatos figurát hazakísérni, méghozzá védett körülmények között - ez később, 1953-ban gyanús momentumnak bizonyult az akkor éppen kegyvesztetté vált Péter Gábort és bizalmasát, Bálint Istvánt illetően, és a küldetést végrehajtó orvost az ügy kipattanásának másnapján előzetes letartóztatásba helyezték. Székács lakásán az állambiztonsági akták szerint legalább négyszer végeztek házkutatást gyors egymásutánban. A szokásos lefoglalt tárgyakon kívül - külön meg nem nevezett fényképek, iratok, levelek, feljegyzések; indigó, írógép, fényképezőgép - bizonyára tovább táplálta az ÁVH gyanúját Székács megbízhatatlanságát illetően a szintén begyűjtött Kéthly Anna-brosúra, a Szakasits-fénykép, a három levél az izraelita hitközségtől, az amerikai repülőjegy, bizonyos , fasiszta újságtermékek". Az ÁVH különösképpen veszélyesnek találhatta az említett újságtermékeket, mert egy részüket Székács szabadon bocsátása — 1953. szeptember 3. - utän sem szolgáltatta vissza, de erre a sorsra jutottak többek között biokémiai feljegyzései, térképek, svéd menlevelek, az amerikai úttal kapcsolatos négy levél és egy dosszié orvosszakszervezeti és pszichoanalitikus levelezés. Székács bírósági meghallgatására nem került sor: ahogy Sztálin halála elhamvasztotta a készülő szovjet orvospereket, úgy ez a körülmény Magyarországon is fordulatot hozott. Állambiztonsági kihallgatásán Székács ugyan elismerte az ellene felhozott vádakat - Eisenberger hazahozatalát, külföldön élő bátyjával való kapcsolattartást, a szovjet- és államellenességet, a titkos együttműködés elárulását -, később azonban úgy nyilatkozott, hogy mindezt kényszer hatásá54 A fiatal orvosok vitája a Petőfi-Körben. Népszava 1956. október 24. 84(251). 4. % Kozak Péter: Névpont - Bálint István. http://nevpont.hu/view/794 Letöltés ideje: 2019. november 1. Gesztelyi Nagy Zoltán: A munka lélektana. Esti Hírlap 1958. június 24. 3(146). 1.; TÁJÉKOZTATÓ 1959:670. 3. ÂBTL- 21-21 - VI/61 (V-150306). Vizsgälati dosszié. Dr. Székäcs Istvän. Feljegyzés, 1953. jan. 11. 8.
