Oldal 24 [24]
22 s Élettörténet és pszichoterápia
hozzá Bálint Istvánt rehabilitálásához, hiszen , a börtönben embertelen ma¬
gatartásával csak fokozta az ártatlanok amúgy is nagy szenvedését"."" 1956
decemberében szabadult véglegesen, 1957 júniusában részben bizonyítékok,
részben bűncselekmény hiányában felmentették a korábbi vádak alól," 1957¬
től pedig az akkoriban megszervezett Országos Munkaegészségügyi Intézet
Foglalkozási Idegbetegségek és Munkalélektani Osztályán dolgozott."
Székács István analitikus - aki ekkoriban már az MTA Biokémiai Inte¬
zetében dolgozott - Bálint István letartóztatása révén keveredett gyanúba:
egyrészt ő is szerepelt a Bálint és felesége által megnevezett, rendszeresen
találkozó idegorvosok között, másrészt az ekkor előkerült Eisenberger Sá¬
muel-ügy kapcsán. Eisenberger Sámuel valójában az ÁVH vezetőjének, Péter
Gábornak az Egyesült Államokban élő, mentális zavarban szenvedő bátyja
volt. Péter 1949-ben Székácsot kérte fel arra, hogy testvérét hazahozza, és
ennek érdekében diplomata útlevéllel is ellátta." Amerikába utazni, egy évek
óta ott élő titokzatos figurát hazakísérni, méghozzá védett körülmények kö¬
zött - ez később, 1953-ban gyanús momentumnak bizonyult az akkor ép¬
pen kegyvesztetté vált Péter Gábort és bizalmasát, Bálint Istvánt illetően,
és a küldetést végrehajtó orvost az ügy kipattanásának másnapján előzetes
letartóztatásba helyezték. Székács lakásán az állambiztonsági akták szerint
legalább négyszer végeztek házkutatást gyors egymásutánban. A szokásos
lefoglalt tárgyakon kívül - külön meg nem nevezett fényképek, iratok, leve¬
lek, feljegyzések; indigó, írógép, fényképezőgép - bizonyára tovább táplálta
az ÁVH gyanúját Székács megbízhatatlanságát illetően a szintén begyűjtött
Kéthly Anna-brosúra, a Szakasits-fénykép, a három levél az izraelita hitkö¬
zségtől, az amerikai repülőjegy, bizonyos , fasiszta újságtermékek". Az ÁVH
különösképpen veszélyesnek találhatta az említett újságtermékeket, mert egy
részüket Székács szabadon bocsátása — 1953. szeptember 3. - utän sem szol¬
gáltatta vissza, de erre a sorsra jutottak többek között biokémiai feljegyzései,
térképek, svéd menlevelek, az amerikai úttal kapcsolatos négy levél és egy
dosszié orvosszakszervezeti és pszichoanalitikus levelezés. Székács bírósági
meghallgatására nem került sor: ahogy Sztálin halála elhamvasztotta a ké¬
szülő szovjet orvospereket, úgy ez a körülmény Magyarországon is fordula¬
tot hozott. Állambiztonsági kihallgatásán Székács ugyan elismerte az ellene
felhozott vádakat - Eisenberger hazahozatalát, külföldön élő bátyjával való
kapcsolattartást, a szovjet- és államellenességet, a titkos együttműködés el¬
árulását -, később azonban úgy nyilatkozott, hogy mindezt kényszer hatásá¬
54 A fiatal orvosok vitája a Petőfi-Körben. Népszava 1956. október 24. 84(251). 4.
% Kozak Péter: Névpont - Bálint István. http://nevpont.hu/view/794 Letöltés ideje: 2019. november 1.
Gesztelyi Nagy Zoltán: A munka lélektana. Esti Hírlap 1958. június 24. 3(146). 1.; TÁJÉKOZTATÓ
1959:670.
3. ÂBTL- 21-21 - VI/61 (V-150306). Vizsgälati dosszié. Dr. Székäcs Istvän. Feljegyzés, 1953. jan. 11. 8.